Minden alkalommal, amikor egy vásárló a "fizetés" gombra kattint, egy újabb megrendelés növeli az utcai szállítási káoszt: a teherautók eltömítik az utakat, sofőrök köröznek, hogy parkolóhelyet találjanak, biciklik és motorosok húznak el a járókelők mellett.
A probléma pedig egyre csak nő: A McKinsey & Co. előrejelzése szerint 2030-ra a világ 100 legnagyobb városában a kiszállítással foglalkozó járművek száma 2019-hez képest több mint harmadával, 7,2 millióra fog nőni. Ez több szén-dioxid-kibocsátást, több forgalmi dugót és - a szinte azonnali kiszállítások térhódítása ellenére - valószínűleg több boldogtalanságot jelent a városi életben.
A technológiai cégek, kiskereskedők és ingatlancégek azon dolgoznak, hogyan enyhítsék a folyamatos terhelést legalábbis a földön, de az előrejelzések szerint a jövőben az égbolt tele lesz majd száguldó drónokkal és lebegő léghajó raktárakkal, az utcákon és a járdákon ugyanannyi robot jelenik meg, mint ember, a megszokott üzlethelyiségek pedig automatizált raktárként szolgálnak az online teljesítésekhez.
Az e-kereskedelmi folyamat a megrendeléstől a teljesítésig fokozatosan a teljes automatizálás felé fog elmozdulni - mondja a The Wall Street Journalnak David Wilson, a Columbus McKinnon gépgyártó cég vezérigazgatója, aki robotizált alkatrészeket használ a raktári emelőberendezésekben. "A jármű, amelyik felhúzza, önvezérlő lesz. A kicsomagolást látótechnológiával és robotberendezésekkel végezzük majd. A berendezések mozgatása az automatizált raktározási és kitárolási rendszerekben mobil robotok segítségével történik" – így írja le Wilson a jövő raktárát.
Felsoroljuk néhány módját annak, ahogyan az új szállítási stratégiák megváltoztathatják városképünket.
Mihez kezdenek?
Az iparágban sokan azt mondják, hogy a szállítási zavarok visszaszorítása a káosz helyreállításával kezdődik.
A Pebble, a Google városi mobilitási technológiai projektje, a városi önkormányzatoknak ajánl egy rendszert a járdaszéli rakodóhelyek kezelésére. A kolumbiai Aspenben Okos Zónát hoztak létre: ezek kijelölt rakodóhelyek, amelyeket a fuvarozók egy alkalmazáson keresztül foglalhatnak le, és 15 percért 50 centet, egy óráért 2 dollárt fizetnek. Aspen városa azt mondja, hogy a programból származó bevételnek a város 30 százalékát kapja, a Pebble pedig 70 százalékát. Ezzel a módszerrel a város szeretné a dupla parkolásból, bicikli sávban történő leállásból eredő káoszt megszűntetni.
A Pebble hokiütő méretű földi érzékelőket is gyárt, amelyek arra szolgálnának, hogy még az érkezésük előtt jelezzék a személygépkocsiknak vagy a szállító teherautóknak, hol van szabad parkolóhely.
És még ott van a levegő
"Jelenleg nagyon korlátozott járdaszegélyekért és nagyon korlátozott szállítási helyekért versenyzünk olyan emberekkel, akik 5000 kilós acéldarabokat vezetnek" - mondja Joe DiStefano, az UrbanFootprint, egy térinformatikai szoftvercég alapítója. "A válasz erre nem csak a több elektromos autó." A vállalat a Nemzeti Légügyi és Űrkutatási Hivatallal együttműködve dolgozott a városi légi mobilitási kezdeményezésen, amelynek célja olyan térképek létrehozása a nagyvárosok légteréről, amelyek segítségével a sűrűn lakott helyeken az emberek és az áruk légi közlekedését lehetne segíteni.
De vajon lehet-e csökkenteni a földi forgalmi torlódásokat azzal, hogy többet szállítanak a levegőben? Az Alphabet Mountain View-i egységéhez tartozó Winghez hasonló drónos kiszállítási szolgáltatások bepillantást engednek abba, hogyan nézhetnek ki a drónokkal ellátott városok. A Helsinkiben, az ausztráliai Logan és Canberra városokban, valamint a Christiansburgban működő Wing több mint 200 000 drónos kiszállítást végzett - köztük több mint ezret egyetlen nap alatt.
A 10 kilós repülőgépek legfeljebb három kilós csomagokat szállítanak, köztük olyan árucikkeket, mint a szendvicsek és a kávé, az árut pedig egy 7 méter hosszú zsinóron eresztik le a földre.
A Walgreens Boots Alliance Inc. vállalattal kötött partnerség révén a Wing azt tervezi, hogy emellett megkezdi a gyógyszertári cikkek házhoz szállítását Dallas környékén.
Csakhogy a magas épületekkel és kevés leszállásra alkalmas szabad területtel rendelkező városi központok kihívást jelentenek a drónok számára. A nagy amerikai kiskereskedők azonban már készülnek, és az új bérleti szerződésekbe beépítik a háztetők és más területek drónhasználati jogát – mondja a The Wall Street Journalnak Kris Bjorson, a Jones Lang Lasalle ingatlancég ipari csoportjának chicagói székhelyű nemzetközi igazgatója. Az, hogy mi történik, ha a drónok egyszer csak feljutnak egy felhőkarcoló tetejére, egy másik probléma. "New Yorkban az épületek teteje remek hely a drónok leszállására, de az árut még mindig le kell juttatni az épületeken keresztül" - mondja DiStefano az UrbanFootprint-től.
Az Amazon fejlesztés alatt álló szolgáltatása, a Prime Air drónos kiszállításokat tervez az Egyesült Államok városaiban, azzal a céllal, hogy a megrendeléstől számított 30 percen belül házhoz szállítsák az árut.
Robotok és önvezető autók
Az önvezető járművek és a mobil szervizrobotok támogatói arra fogadnak, hogy a meglévő utak és autópályák jóval a drónok tömeges bevetése előtt lehetőséget adnak nekik a szállításra. A Mountain View-i, kaliforniai székhelyű Nuro Inc. robotikai vállalat golfkocsi méretű önvezető járművei 2019-ben kezdték meg a Kroger élelmiszerboltok kiszállítását Houstonban, és tavaly áprilisban a Domino's pizzakiszállítással bővült a kínálatuk. A vállalat célja az e-kereskedelmi kiszállítás az egész országban.
Az önvezető kézbesítő járművek egyik korlátja viszont, hogy a címzetteknek a járdaszegélytől be kell hozniuk a megrendelt árut. Dave Ferguson, a Nuro társalapítója elképzelhetőnek tartja, hogy az épületekbe idővel robotportások kerülhetnek. Ezek az utcai jármű és az épület küszöbe közötti utolsó lépéseket is elvégezhetnék. Ezután "szükség lenne valamilyen interakciós komponensre az kapurobot és a lakásrobot között" - mondja Ferguson úr.
Eközben az Amazon Scoutjához hasonló járdaszállító robotokat már teszteltek néhány városban, többek között a kaliforniai Irvine-ban és Atlantában. Ezek a kis, jéghűtő méretű robotok érzékelők segítségével navigálnak az akadályok között.
Mivel a legtöbb önvezető jármű és droid fejlesztő a meglévő utcákat és járdákat kívánja használni, egyes iparági szereplők szerint kijelölt sávokra lesz szükség, amint ezek a szállítási módok elterjednek. Egyelőre az egyik kaliforniai cég, a Hyperlane Transportation azt javasolta, hogy az önvezető autók számára külön sávokat hozzanak létre, ahol a sebességet és a forgalmat egy számítógépes rendszer szabályozza.
Raktárváros lesz?
A raktárak egyre közelebb költöznek a városközpontokhoz, hogy kiszolgálják a felgyorsult szállítási igényeket. A következő néhány évben az Egyesült Államoknak a várható kereslet kielégítéséhez a meglévő 10,3 milliárd négyzetméteren felül további 330 millió négyzetméternyi ilyen típusú területre lesz szüksége - jósolják a CBRE ingatlanügynökség ingatlanelemzői -, ami arra kényszeríthet egyes vállalkozásokat, hogy raktárakat hozzanak létre az általuk már birtokolt épületeken belül. A lakóövezetekhez közelebb eső kisebb raktárakat gyakran "utolsó mérföld" elosztóközpontoknak nevezik, ezek az e-kereskedelmi áruk utolsó állomásai a házhozszállítás előtt.
