Jó, hogy vannak útjelzők a Budapest környéki raktárhegyeken. A járókelő különben eltévedne, manapság annyi csarnok, meg logisztikai központ épül. A legtöbb a ferihegyi repülőtérhez és az M0 körgyűrűhöz közel. A héten megint meggyőződhettünk róla, hogy tényleg kellenek ezek a táblák.
A címben jelzett okosságra azonban kívülről nem utal semmi, a nagy dobozok szürkék, esetleg világoskékek, de a lényeg, az Agy benn van. Épp ezt láthattuk a héten Ecseren, ahol a dán Jysk bútorkereskedő zászlóit lengette a hűvös novemberi szél a hivatalos raktárközpont-megnyitó alatt.
Kár, hogy a túrához nem adtak rollert vagy bringát, a 20 focipályányi csarnokban elviseltük volna. Helyette gyalog mehettünk végig, de nem bántuk meg: közelről láthattuk, mit tud a 21. század a logisztikában.
Például teljesen automatizált tornyokat, ahol egy keskeny résen föl s alá száguldoznak a teherliftek, amikor a programozás szerint kiválasztják a megfelelő terméket.
Majd odaröpítik a szerintünk taxinak is hívható lapos szállítójárgányra, sínen rohanó amolyan hajtányra és az áru hipp-hopp a csomagoló robot elé kerül, „aki” befóliázza és tovább görgeti a leszedő asztalra.
A 143 ezer négyzetméteres monstrumba most még csak hetente 150 kamionnyi és konténernyi áru érkezik, de a szállítmányok száma folyamatosan emelkedik: a következő hónapokban már 300 kamion futhat be hetente. A cég magyar rekorder lett: ez most az ország legnagyobb egyterű elosztóközpontja.
Láttunk aztán palettaadagoló egykarú szörnyeteget is. Nem ment még egészségügyi szünetre sem, nem beszélve a cigiszünetről, fel sem nézett, csak folyton rakosgatta, forgatgatta a raklapokat. Iparkodnia is kell, ha társaival együtt szeretné eltárolni azt a 209 ezer paletta árut, ami a kapacitásáról szóló bizonyítványában van.
Majdnem 140 rámpát számoltunk a nem tévedés, 800 méter hosszú központnál. Összesen 189 kamion fogadására alkalmas kaput szereltek fel, az anyagmozgató rendszer 2,5 kilométeres. Itt közlekednek az említett taxiféle járművek is. Az 560 ezer négyzetméteres telken egyébként van még hely további két magasraktárnak is, ezzel meg lehetne duplázni a tárolási kapacitást.
Nem lenne teljes a beszámoló azért, ha nem említenénk, hogy a legmodernebb logisztikai szoftverekkel felvértezett óriásraktárban emberek is megfordulnak néha. Láttunk párat, amint ott feszítettek a kütyükkel bőséggel ellátott speciális targoncákon. Nyomkodták a gombokat, surrogtak a járgányok és percek alatt átrámolták a hirtelen jött rendelést vagy a rájuk rótt adagot a kiválasztott szalagra.
A túra végén megtudtuk, hogy a robotok mégsem veszik el az emberek munkáját. Eddig 200 hús-vér targoncást vettek fel és pár év alatt 500-ra mehet fel ez a szám, köztük nyilván lesznek már irodisták is. Őrájuk márpedig mindig szükség lesz, ha lesznek újabb robotok, ha nem. A biznisz ugyanis jól pörög és az irányt nem bízzák a robotokra. Még a dánok sem.
