A digitális okosságok kezdik meghódítani az ingatlanpiacot is, egyre több okos eszközt építenek be az irodaházakba, bevásárlóközpontokba, raktárakba és a lakásokba is. Terjednek a közösségi szolgáltatások (iroda, parkoló, munkaasztal), egyre több cég tervez az úgynevezett BIM-ben és szereli fel ingatlanjait különböző IoT eszközökkel, amelyek mind-mind a mérhetőség, a hatékonyság irányába terelnek bennünket.
A hazai ingatlanpiaci szereplők többségénél azonban még mindig legfeljebb odáig jutottak el, hogy már alkalmaznak egyes digitális megoldásokat az üzemeltetésben, de a teljes értékláncra ez még nem jellemző. Ugyanakkor a kockázati tőke már úgymond megtalált olyan startupokat, amelyek innovációikkal hasznosak lehetnek az ingatlanos vállalkozásoknak, s ez biztató.
A technológiai és az ingatlanos cégek találkozásának helyet adó és a minap lezajlott 4. Proptech Hungary konferencián többen is az összetartozás szükségességét emelték ki. A főszervező Kalmár Zoltán, a proptechzoom.hu alapítója utalt rá: még mindig nem beszélnek eleget egymással e két, egyébként elvileg egymással versengő szektor szereplői, noha abszolút win-win lehetne a helyzet.
Mások mellett az innovációs és proptech témájú rendezvények gyakori vendégelőadója, James Dearsley is a cégvezetők gondolkodásának teljes átalakítását sürgette. Úgy vélte, hogy a manapság gyakran emlegetett ESG és a fenntarthatóság lehet az a kapocs, ami meghozhatja a két szektor közös cselekvését. Azt is mondta azonban, hogy túl kellene lépni a proptech világán, mert ma már sokkal többről van szó, mint arról, hogy vannak digitális megoldások, amiket alkalmaznak a hagyományosan lassan mozgó ingatlan szektor átalakítására.
„A proptechnek, mint trendnek és kifejezésnek meg kell halnia ahhoz, hogy az ingatlanipar tovább léphessen. Ma már nem erről kell beszélni, hanem a digitális transzformációról” – hangoztatta.
Ehhez álljon itt egy adat: a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) alapján 2022-ben Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen állt, és minden vizsgált területen az EU-átlag alatt teljesít. Ezen kellene sürgősen javítani, például azzal, hogy egy közös gondolkodás útján „kiizzadják” a jó megoldásokat az érintettek.
A koronavírus-járvány még egy lapáttal rádobott az egyébként is száguldó digitalizációra. A szolgáltatások mind nagyobb számban kerültek át az online térbe. Éppen ezért kerül előtérbe a magyar társadalom digitális felkészültsége, hiszen ez alapfeltétele a 21. században versenyképes, tudásalapú gazdaság erősödésének – emelte ki Kalmár Zoltán.
