„A világhírű látnok szerint már csak hónapjaink vannak hátra a nagy háborúig”, „Baba Vanga jóslata tragédiát sejtet”, „Ezt jósolta Baba Vanga 2025-re: kiderült, mi vár az emberiségre” – ilyen és ezekhez hasonló címekkel riogatja számos, a kormánypárti média érdekeltségébe tartozó lap az olvasóit. Olyan neves jövőkutató médiumok – irónia! – összeállításaira hivatkozva, mint például a brit Daily Mail. Az alapüzenet laptól függetlenül hasonló: közeleg az újabb világháború és a világvége, itt az ideje a rettegésnek. Az eszköz hozzá: Baba Vanga. Aki a neki tulajdonított jóslatokat sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja – ugyanis csaknem harminc éve halott. Vélt próféciái és jóslatai köré viszont ügyesen felépített, a hiszékeny emberek megtévesztésére szolgáló iparág épült.
De ki az a Baba Vanga?
Baba Vanga 1911-ben Vangelija Pandeva Gusterova néven született az akkor még Oszmán Birodalomhoz tartozó, később Bulgáriához csatolt Sztrumicában. Magát tisztánlátónak tartotta: hívei és követői paranormális képességeket tulajdonítottak neki. Úgy tartották, hogy látja a jövőt, ezért képes bizonyos jövőbeli eseményeket pontosan előrejelezni.
Gyermekkorában – visszaemlékezése szerint egy tornádóban szerzett sérülései miatt – megvakult, ami tovább növelte a személye körül kialakult kultuszt. A vak jósokat ugyanis már a görög mitológiában is különös tisztelet és megbecsülés övezte.
Népszerűségét jelzi, hogy 1942-ben állítólag még III. Borisz bolgár cár is felkereste, sőt, korabeli források szerint Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár is járt nála. Számos súlyos betegséggel küzdött a mellhártya-gyulladástól kezdve a mellrákig, utóbbi okozta 1996-ban bekövetkezett halálát.
Fotó: Depositphotos
Nostradamus komoly konkurenciát kapott
Hívei számos nagy horderejű, a világ egységére ható esemény „megjövendölését” tulajdonították neki. Ezek közé tartozik például a második világháború kirobbanása, a Szovjetunió felbomlása, Sztálin halálának időpontja, a csernobili atomerőmű-baleset, a szeptember 11-ei terrortámadás és a 2004-es indiai-óceáni cunami is. Újabban pedig az is, hogy a földönkívüliek 2025-ben, egy nagyszabású sporteseményen lépnek majd kapcsolatba a földlakókkal, vagy hogy Lewis Hamilton visszatér a Forma 1-be és újra világbajnok lesz.
A Times of India nemrégiben külön összeállítást szentelt látomásainak, különös tekintettel 2025-re, mivel a világvége a Baba Vanga nevével fémjelzett jóslat szerint ekkor kezdődik majd. A lap megemlítette azt az „előrejelzést” is, miszerint 2043-ban Európában muszlim uralom lesz, 2076-ban pedig világszerte átveszik a hatalmat a kommunisták – természetesen a bolgár jósnő szavaira hivatkozva. A világvége fizikai értelemben egyébként – a Vangának tulajdonított előrejelzés szerint – 5079-ben következik majd be egy természeti eseménynek köszönhetően. De ezt mi már szerencsére nem fogjuk megtapasztalni.
A szikár tények
Baba Vanga egyetlen könyvet sem írt, jóslatait nem adták ki, korabeli előrejelzéseit leggyakrabban a követői írták le. Mindez, és persze az alakját körüllengő misztikum, valamint az emberek hiszékenysége teszi lehetővé, hogy bárki bármilyen áljóslatot a szájába adva tömegeket befolyásoljon.
Halála előtt, vagyis még a Baba Vanga-jelenség fénykorában a The New York Times terjedelmes cikket szentelt a témának, megszólaltatva olyanokat is, akik a bolgár látó környezetében éltek. A szerző, Stephen Kinzer egy különleges, természetfeletti erővel felruházott nőt mutatott be, akit a Balkánon évtizedekig tömegek imádtak és áldottak. Kinzer kiemelte: Baba Vanga legendáját a sikerek, vagyis a véletlen egybeesések táplálták.
Valahányszor az általa „megjósolt” esemény – valamilyen formában – bekövetkezett, mint például az 1985-ös bolgár földrengés, újabb elemmel bővült csodás tetteinek listája. Ezzel szemben a pontatlan jóslatokat hívei villámgyorsan elfelejtették. Ilyen volt például az 1984-es fiaskó, amikor a focivébé döntőjét nem két B betűvel kezdődő ország játszotta.
Kinzer cikkében arra is kiért, hogy noha Japántól Dél-Amerikáig a világ minden tájáról özönlöttek a látogatók kis vályogházához, szomszédainak egy része meglehetősen szkeptikusan szemlélte ténykedését. Az egyik falubeli például a The New York Timesnak elmondta: a helyiek nem igazán hittek természetfeletti képességeiben. „Csak néz rád, megkérdezi, mi bajod van, aztán begyakorolt mondatokat ismételget. Sok mindent csak pénzért csinál. És közönséges: olyan kifejezéseket használ, amelyeket egyetlen nőnek sem lenne szabad. Különösen nem egy istenfélő embernek” – idézte a lap a Vanga szomszédságában élő asszonyok egyikét.
Amint az Stephen Kinzer cikkéből kiderült: egy meglehetősen unortodox módon megépített ortodox templomot is felhúztak tiszteletére a lakóhelye közelében, méghozzá zarándokok által hátrahagyott adományokból. A kupola nélküli, arany díszítést és hagyományos ikonokat, valamint oltárt nélkülöző szentélyt az egyik legmerészebbnek tartott bolgár építész, Bogdan Tomalevski tervezte.
Már Baba Vanga sem a régi
A Baba Vanga-jelenség sok sebből vérzik. A legészszerűbb ok, amiért nem érdemes bekajálni a hozzá fűződő világvége-elméleteket az, hogy
egyetlen hivatalos forrás sem támasztja alá vagy erősít meg a neki tulajdonított előrejelzések hitelességét. Hogy azok valóban elhangzottak, megtörténtek vagy szó szerint értendők.
Az áljóslatok közzététele ráadásul mára Baba Vangától független iparrá alakult. Amikor 2015-ben bulvárlapok arról kezdtek cikkezni, hogy a vak jósnő szerint az Iszlám Állam a következő évre romba dönti Európát, több helyen is megemlítették, hogy a Vangának tulajdonított „jóslatok” jelentős része csak annak 1996-os halála után bukkant fel.
Ilyen például az a lista is, amely évezredekre előretekintő „látomásait” tartalmazta (és amelyből a fentiekben már idéztünk pár érdekes elemet). Erről a listáról azonban még a Baba Vangához egykor közel állók is azt mondták, hogy hamis: a jósnőnek semmi köze nem volt hozzá, valaki csúnyán visszaélt a nevével.
