Ha a lakosság arányához mérjük, akkor a főváros még a hazai nagyvárosok között is a sereghajtók között van a legfrissebb, sajnos csak 2022-es adatok alapján (Debrecenben vélhetően hibás, vagy módszertanilag más az adatközlés) – foglalja össze a G7. Ha innen, kicsit kifordítva nézzük a kérdést, akkor számos fideszes vezetésű város valóságos autósüldöző. A változást is érdemes nézni, Budapesten ugyanis 2015-höz képest 65 százalék a bővülés (négy másik vidéki nagyvárosban ennél is nagyobb), de 2019-hez (Karácsony Gergely főpolgármesterségének kezdetéhez) képest lényegében nincs változás.
Fotó: G7
Budapesten az ellenzéki városvezetés alatt nem nőtt a kerékpárutak hossza, legalábbis a KSH adatai szerint.
A fővárosi kerékpáros infrastruktúra növekedése leginkább a BKK 2011-es megalakulása utáni évekhez, azaz Vitézy Dávid vezetése idejéhez köthető. Ennek azonban a fő magyarázata az lehet, hogy ekkoriban több olyan, kisebb költségű fejlesztést léptek meg, amelyekkel nagyon alacsony szintről viszonylag gyorsan lehetett látványos változást elérni. Ilyen volt például a buszsávok egy részének megnyitása a biciklisek számára, vagy az egyirányú utcák áttáblázása és a biciklisek számára kétirányúvá tétele.
Tarlós István 2015-től Dabóczy Kálmánt tette meg BKK vezetővé, és ekkortól gyakorlatilag leállt ez a típusú fejlesztési program. A koronavírus járvány idején csak átmenetileg ugrott meg a kerékpáros infrastruktúra hossza, majd annak végeztével csökkent.
Az elemzést - és így a fenti sarkos megállapításokat is -egyébként nagyon nehezíti/árnyalja, hogy sem a fővárosi önkormányzat, sem a BKK nem tesz közzé adatokat, az önkormányzatok csak a statisztikai hivatal felé kommunikálnak – állapítja meg a G7. A hálózat kilométerben kifejezett hossza pedig valójában nem túl jó mutató, mert például a fővárosban sok helyen egyszerűen a járdára húztak egy-egy sárga vonalat, és ebből lett a kerékpárút, de ez nem nagyon tekinthető minőségi, modern megoldásnak.
Mit tervez a főváros?
Európa nagyvárosaiban kerékpáros sztrádák, elkülönített, városrészeket összekötő egybefüggő kerékpárutak épülnek már jó ideje, sőt ma már adottságnak tekinthetők, de Budapesten ilyenek nincsenek, csak a tervek szintjén. 2022-re elkészült egy igen részletes és alapos munka, a Kerékpárforgalmi főhálózati terv.
Ebből az is megtudható, hogy a fővárosban 2022-ben csupán 139 kilométernyi elfogadható színvonalú kerékpárút volt, és ezt szeretnék 2027-ig 292 km-re, majd 2030-ra 504 km-re növelni. További 395 km-t 2030 után valósítanának meg. Ezekkel az impozáns számokkal azonban Budapest csak az európai nagyvárosok jelenlegi szintjét érné el, talán egy évtized múlva, de addigra azok már valószínűleg jobban fognak állni, hiszen jellemzően mindenhol fejlesztések folynak.
A budapesti növekedés fele pedig az útfejlesztések része lesz majd, vagyis festékkel leválasztott sáv.
