Még négy évvel tovább marad az Agrárminisztérium abban az exkluzív irodaházban, amit az Orbán-kormány még 2018-ban saját akkori kormánybiztosa, Schmidt Mária cégétől bérelt ki – derült ki a Hvg360 által közérdekű adatkikéréssel megszerzett dokumentumokból.
A Vigadó Palota Irodaház béreletére vonatkozó, 2018-as és a 2021-es szerződések szövegezése gyakorlatilag változatlan maradt, de a bérleti díjak jelentősen megemelkedtek: a bérleti díj 28 millió forinttal, míg az üzemeltetési díj 3 millió forinttal nőtt.
Így 2021-től a Schmidt Mária vezette családi cég, a BIF Nyrt. (Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.) nettó 147 millió forintot számláz havonta.
A tőzsdén jegyzett BIF Nyrt. fő részvényese a PIÓ-21 Kft., amely Schmidt Máriának és családtagjainak a cége. A kft. többségi tulajdonosa az exkormánybiztos-múzeumigazgató, a két másik tulajdonos pedig a lánya, Ungár Anna, illetve fia, Ungár Péter, aki az LMP társelnöke, országgyűlési képviselője. Nemrégiben új céggel bővült érdekeltségi körük:
A lap szerint a szerződésekben az infláció automatikusan érvényesül, így a bérleti díjak minden évben emelkednek a KSH által közölt infláció mértékének megfelelően. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a BIF Nyrt. bevétele folyamatosan növekedjen. Az inflációs indexálás révén Schmidték családi cége 2018 óta több mint 10,6 milliárd forintot kapott az államtól a bérleti és üzemeltetési díjakért.
Mindkét szerződésben szerepel egy 748 millió forintos óvadék, amelyet az állami bérlő fizetett biztosítékként a BIF Nyrt.-nek. Emellett az Agrárminisztérium az üzemeltetési díjon felül a közüzemi költségeket is állja, illetve a parkolási díjakért is fizet, bár ezt nem részletezték a nyilvánosság számára.
Az Agrárminisztérium ragaszkodott ahhoz, hogy a Vigadó Palota Irodaházban maradjanak, annak ellenére, hogy a minisztérium Kossuth téri székházának felújítása tovább húzódik. A tárca azzal indokolta döntését, hogy el akarják kerülni a költözéssel járó nehézségeket, és nehéz lenne más, megfelelő épületet találni a minisztérium létszámának.
Bár a szerződés tartalmazott egy „break option” lehetőséget, amely lehetővé tette volna a minisztériumnak, hogy 2024-ben egyoldalúan felmondja a bérletet, ezzel a lehetőséggel nem éltek. A Transparency International szerint azonban nem történt piackutatás vagy versenyeztetés a bérlet ügyében, így felmerül a kérdés, hogy valóban ez volt-e a legköltséghatékonyabb megoldás. Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója szerint a döntés valószínűleg „haveri alapon” született, mivel nem vették figyelembe a versenypiaci lehetőségeket.
