Szokásához híven péntek reggel ismét interjút adott az állami médiának Orbán Viktor. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban a miniszterelnök azzal kezdte, hogy szerinte az áraknak csökkenniük kellett volna, mivel „a ukrán-orosz háború Trump elnök úr előkészítésének köszönhetően közeledik a béke felé”, és ennek hatása már érzékelhető a gazdaságban. Példaként említette, hogy „a magyar forint esete, amelyik többször is benézett a 400-as szint alá az euróval szemben”, illetve „esni kezdett a gáz ára” és „csökkent az olaj ára is”. Orbán szerint „ennek a lenyomatát látom a benzinkutaknál, de nem látom az árakban”, ezért szükség volt kormányzati beavatkozásra.
Az árak csökkentésére tett javaslatokat a kereskedők, de ezek szerinte „olyan minimális volt, ami messze elmaradt a kormány elvárásaitól”, ezért „nem maradt más választás, be kellett avatkozni”. Több európai ország is alkalmaz hasonló intézkedéseket, és ha szükséges, még „egy durvább beavatkozási forma is” rendelkezésre áll.
Fotó: MTI / Fischer Zoltán
Az intézkedés kapcsán elmagyarázta a különbséget az árstop és az árrés-szabályozás között. Az árstop esetében a kereskedők a veszteségeiket „továbbhárítják a feldolgozóra, vagy a felvásárlóra”, vagyis végső soron a magyar gazdákra. Az új szabályozás lényege, hogy „mindegy, hogy mennyire vásároltad meg az árut, kedves kereskedő, amit te rárakhatsz a te vásárlási áradra, a beszerzési áradra, az nem lehet több, mint 10 százalék”. Így „nem lehet továbbhárítani” a költségeket a gazdákra.
A termékkör kiválasztásával kapcsolatban azt mondta, hogy „a gazdasági minisztérium teljes termékkört átnézte” és a 30 alapvető élelmiszert választotta ki. Ezek szerinte azok a termékek, amelyeket „a nyugdíjasok, a családosok a legtöbbet vásárolnak”.
A hatásokról szólva kijelentette: „én már most látom a hatását, tehát rendelek akciós árat látok”, és hétfőtől, amikor életbe lép a 10 százalékos árrés-szabályozás, ez még egyértelműbb lesz. Ugyanakkor elismerte, hogy a kereskedők is kereshetnek kiskapukat, de „miután még egyszer mondom, magyarok vagyunk, mindenkinek van egy ötlete, hogy mi hogyan válaszolni a kormányzati lépésre, és a kormánynak is van persze egy ötlete, hogy akkor mi mit fogunk tenni”.
A kritikákra, miszerint a kereskedők más termékeken pótolhatják a kieső bevételeiket, egyértelműen reagált: „Persze, ha kiterjeszünk minden élelmiszerre, akkor ez már is lehetetlen.”
A beszélgetés végén Orbán Viktor a családpolitikáról is beszélt. „Az a meggyőződésünk, hogy a gyermekek megszületésének és felnevelésének az origója, az a kulcsa, hogy az anyák biztonságban érezzék el magukat”. Hozzátette: „az anyák akkor éreznék magukat legnagyobb biztonságban, hogyha rátámaszkodhatnának a férjükre.”
„Legjobb persze az lenne, hogyha az anyák egészséges, életerős, dolgozó és jól kereső férfiakra támaszkodhatnának. De hát ilyen vagy van, vagy nincs.” Hozzátette, hogy sok anya egyedül neveli gyermekét, és félnek attól, hogy minden teher rájuk szakad, ha egyedül maradnak.
Orbán szerint „az anyák, ha egyedül maradnak és dolgoznak, és ott van a gyereknevelés, meg még az állam is elveszi az adót tőlük, akkor biztos, hogy az anyagi támasz vékony lesz, az gyenge lesz”. Az egyik fő intézkedés az édesanyák adómentessége: „Ha valaki dolgozik, 24 éves koráig nem fizet jövedelemadót. Ha gyermeket vállal, akkor 30 éves koráig nem fizet. Ha két gyereket vállal, akkor élete végéig nem fizet.”
Orbán szerint hosszú távon a gyermekes családok anyagilag is jobban járnak, mert „ha sikerült rendes gyereket nevelni, az majd törődni fog az édesanyával és az édesapával”. Úgy véli, hogy a kormány által kidolgozott rendszer egy „családi központú gazdasági rendszer”, amely hosszú távon fenntartható, és a családok számára biztosabb anyagi hátteret nyújt.
Nem Ukrajna csatlakozására
Szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. Magyarország számára a kérdés „sokkal nyilvánvalóbb, direktebb és gyorsabb” következményekkel jár, ezért „nem fogjuk engedni, hogy néhány tojásfejű ott Brüsszelben” döntsön erről. Szerinte Ukrajna EU-tagsága „romba döntené a magyar gazdaságot”, Brüsszel nem gazdasági alapon, hanem politikai és katonai érdekből siettetné a csatlakozást.
Kritizálta az Európai Parlament döntését, amely szerint minden tagállamnak GDP-je egy részét Ukrajna támogatására kell fordítania. Ezt „őrültségnek” nevezte, és hangsúlyozta, hogy „Európa jövője nem a csatatéren dől el”, hanem tárgyalásokon. Szerinte „kétfajta magyar párt van”, békepárti és háborúpárti, és az utóbbiak szerinte az európai politikai vonalakkal is egybeesnek. Kijelentette, hogy a DK és a Tisza Párt „együtt háborúpártiak”, míg a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk a béke oldalán áll.
A közös európai védelem finanszírozásáról elmondta, hogy két tábor létezik: az egyik országok saját költségvetésből fedeznék a védelmi kiadásokat, míg a másik „óriási gigahiteleket” venne fel közösen. Orbán szerint „Magyarországnak nem szabad részt vennie” ebben, mert „eladósítaná nemcsak a gyerekeinket, hanem az unokáinkat is”. A magyar parlamentnek a következő európai csúcs előtt döntenie kell erről, de ő határozottan ellenzi a közös hitelfelvételt.
