Fontos statisztikát tett közzé az Eurostat, hiszen frissültek az egyes régiók helyzetére vonatkozó mutatók a 2023-ban felvett számokkal – ezek egyértelműen azt mutatják, hogy hazánk egyes részeinek lemaradása csak nőtt az elmúlt években, a tendencia nem fordult meg.
Bár Magyarországon elsősorban a vármegyék jelentik a köznyelvben is jobban megjelenő területi egységeket, az Európai Unió közös statisztikai hivatala statisztikai régiókban gondolkozik, ilyenből itthon összesen nyolcat jelöltek meg: Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Pest, valamint a főváros is külön kategóriát képez.
Fotó: Pixabay
Leszakadó fizetések
A korábban részletesen is bemutatott, a Központi Statisztikai Hivatal 2023 I-III. negyedévéből származó adatokból készült cikkünkben is egyértelműen megjelent az, hogy a keleti országrészben, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében jelentősen lemaradtak az átlagbérek akár a fővárosi, Pest megyei, akár pedig a gazdagabb nyugati megyékben tapasztalt szinttől.További részleteket erről itt olvashat:
Növekvő szegénység
Az alacsonyabb fizetések csak a probléma egyik részét jelentik, hiszen ahogy azt az Eurostat adatai is mutatják, az érintett területeken egyértelműen nagyobb azok aránya, akiket az elszegényedés veszélyeztet, azaz relatív jövedelmi szegények. A 2023-ban felvett adatok szerint ez a következőképpen alakult:
Az grafikonunkon is látszik, hogy a legkritikusabb helyzetben az Észak-Magyarországon élők voltak – ide tartozik például Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye is –, itt a lakosság közel harmadát (31,8 százalék) fenyegette a szegénység – ők azok, akik olyan háztartásokban élnek, amelyek relatív jövedelmi szegénynek, azaz jövedelmük nem éri el az úgynevezett medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát.
Miután a 2023-ban készülő felmérésben a 2022-es tapasztalataikról kérdezték a résztvevőket, ez az akkori szegénységi küszöbbel számolva azt jelentette, hogy havonta kevesebb mint 145 ezer forintból gazdálkodtak.
A különbség meredeken megjelenik az egyes régiók közt, hiszen a fővárosban, illetve azon gazdagabb nyugati régiókban, ahol például az autógyárak találhatók, jelentősen alacsonyabb az elszegényedés szélén állók aránya, míg az alacsonyabb keresetű, hátrányosabb helyzetű területeken lényegesen magasabb.
Nem javul
Végül érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy hogyan változott a régiók helyzete az elmúlt években:
Ahogy az grafikonunkon is látszik, alapvetően nem sok ok van az örömre, hiszen azóta, hogy a 2018-ban felvett adatok mind a nyolc régióból rendelkezésre állnak, igazán áthatóan nem sikerült csökkenteni a jövedelmi szegények arányát a fővároson, és a fentebb már kiemelt szerencsés területen kívül – akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a budapestiek, és a kiváltságos régiókban lakók jobban élnek, míg az ország többsége egyre rosszabbul. Erre pedig a választások előtt alig egy hónappal Orbán Viktor aligha lesz büszke, különösen úgy nem, hogy a vidéki szavazatokra nagyon is szüksége lesz pártjának a győzelemhez.
