Miközben a kormány a parlament elé viszi a civileket és a sajtót célkeresztbe állító átláthatósági törvényjavaslatot, a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2025-re tervezett költségvetéséből az is kiolvasható, hogy az új jogszabály előkészítését már hónapokkal korábban megkezdhették – jelentős költségnövekedések árulkodnak erről.
Sok kétségünk nem lehet arról, hogy a parlamenti szavazáson milyen eredmény születik a fideszes Halász János által benyújtott átláthatósági törvényjavaslat tárgyalásakor. Bár a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2025. évi költségvetése már januárban felkerült a szervezet honlapjára, csak most, a közéleti események tükrében kap értelmet, ha összevetjük a 2024. évi beszámolójuk adataival.
A számok arra utalnak, hogy a nagy port kavart átláthatósági törvény tervezetén már év elején is dolgozhattak a hivatalban, hiszen jelentős költségnövekedéssel számoltak erre az évre.
A két dokumentum összevetéséből az derül ki, hogy a civil és egyéb szervezetek listázására és a szabad sajtó ellehetetlenítésére készülő Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetésének egyes tételei nem véletlenül ugrottak így meg.
Fotó: Facebook
Több tétel is arra utal, hogy a hivatalt többletforássokal, nagyobb létszámmal pörgethetik fel.
Míg a szervezetnél dolgozók munkabérei és illetményei 2024-ben 950,8 millió forintot tettek ki, addig 2025-re már 2,2 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra – vagyis a bérköltség több mint kétszeresére nőtt. Tavaly 101 főt foglalkoztattak, idén 120 fővel számolnak, ami körülbelül 19 százalékos létszámemelkedés.
Ez alapján a kiadások növekedése aránytalanul magasnak tűnik: jelentős bérfejlesztésre vagy más személyi jellegű kifizetések bővülésére utalhat. A munkatársak egyéb személyi juttatásaira tavaly 1,6 milliárd jutott, idén már 2,4 milliárd forintja van erre a hivatalnak.
A dolgozók közlekedési költségtérítéseire tavaly 4,7 millió forintot szántak, ám ezt idén óriási mértékben, 27,6 millióra növelte a hatóság – ami több mint hatszoros szorzó. A munkatársak személyi juttatásaira tavaly 1,4 milliárd jutott, 2025-ben már 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.
Az egyéb jogviszonyban álló, nem saját foglalkoztatottak juttatásai két és félszeresére ugrottak – 9,1 millióról 24 millió forintra.
A szakmai anyagok (bár nem részletezik, milyen anyagokról van szó) beszerzésére szánt költségek 400 ezer forintról 12 millió forintra duzzadtak. Ez nem kevesebb mint harmincszoros (!) emelkedés.
A szintén nem részletezett szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásokra tavaly 23,1 milliót szántak, 2025-ben azonban már 840 millió forintot – ami harminchatszor több az egy évvel ezelőtti összeg.
Az ingatlanokkal kapcsolatos bérleti és lízingdíjakat 2025-ben közel háromszorosára, 131 millióról 336 millió forintra növelték.
A munkatársak kiküldetéseire szánt büdzsé is óriási mértékben, 601 ezerről 40 millió forintra nőtt, azaz több mint hatvanszorosára (!) – ami az utazások számának növekedését prognosztizálja. Bár azt nem részletezik, hogy belföldi vagy külföldi utazásokról van-e szó.
Reklám- és propagandakiadásokra tavaly 110,3 millió forint ment el. Ezt is jócskán megtoldották, idén már 1,2 milliárd forint áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal rendelkezésére, ami több mint tízszeres szorzó. Hadházy Ákos, Zugló független országgyűlési képviselője tavaly novemberben írt arról Facebook-oldalán, hogy az októberben nettó 1,28 milliárd forintért rendelt kommunikációs szolgáltatásokat a Szuverenitásvédelmi Hivatal a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Balásy Gyula cégeitől. Hadházy szerint a szerződést október 11-én írták alá és idén év február 28-ig volt érvényes. „Vagyis ezt az irdatlan összeget kevesebb mint öt hónap alatt akarják kiszórni. Arról is van némi információ, hogy mire, mivel a dokumentumban véletlenül benne maradt az úgynevezett műszaki leírás (bár a konkrét árakat tartalmazó táblázatot már nem merték közzétenni). Ebben az áll: »A Megrendelő legfontosabb eszköze a nyilvánosság«, célja pedig, hogy az általa készített jelentések »nyilvánosság előtti bemutatása«, illetve »tevékenységének népszerűsítése«.”
A dologi kiadásokat – azaz minden olyan költséget, melyeket egy vállalkozás vagy hivatal a működésére költ, és nem a munkavállalók fizetése, vagy béren kívüli juttatása – szintén feltornászták, mégpedig 800 millió helyett immár 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A beruházások tavaly 15,4 milliót tettek ki, idén már 228,6 millió forinttal számolnak.
A dokumentumok szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal összes költségvetési kiadásai összességében a 2024-es 2,5 milliárdról 2025-ben 6,2 milliárdra nőttek – ez több mint a duplája annak, amivel tavaly számolhattak. A központi irányító szervi támogatás pedig a tavalyi 5,1 milliárdról 6,24 milliárd forintra nőtt.
Van, ami csökkent
Pár tételt azért találtunk, aminek az összegét visszavágták. Például:
- A béren kívüli juttatásokra tavaly 64,6 millió forintot áldozott a Szuverenitásvédelmi Hivatal, 2025-ben erre „csak” 54 millió forintot költenek.
- A ruházati költségtérítést 101,5 millióról 42,2 millió forintra szűkítették, míg az informatikai szolgáltatásokat 314 millióról 200 millió forintra.
- Ugyanígy, a kommunikációs szolgáltatásokra a tavalyi 315 millió forint helyett idén 236 millió forintot terveznek elkölteni.
Küldtünk kérdést a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, válaszaikkal frissítjük cikkünket.
Nem értik, mi ez a nagy felzúdulás
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke csütörtökön a Kossuth Rádióban beszélt a közélet átláthatóságát célzó, ám a kritikusok szerint a civil szervezetek és a szabad sajtó ellehetetlenítését lehetővé tevő törvénytervezetről. Arra a kérdésre, hogy mi lehet a heves médiavisszhang és kritika hátterében, azt mondta: nem teljesen érti „az elkeseredett és hiszterizált” hangulatot, mert szerinte az átláthatóság mindenkinek az érdeke.
„Tehát én nem tudom, hogy akinek nincs takargatnivalója, az miért vizionálja, hogy retorzió fogja érni, amikor itt egyszerűen csak arról van szó, hogy mindenkinek, aki érintett, nyilvánosságra kell hoznia, világossá kell tennie, hogy milyen forrásokból, milyen támogatásokkal működteti a saját szervezetét, legyen ez egy NGO, legyen ez egy sajtótermék, vagy bármilyen más szervezet” – mondta Lánczi, aki azt nem említette, hogy végső esetben a bíróság megszüntetheti vagy eltilthatja a tevékenységétől az általa vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal feketelistáján szereplő szervezeteket, amelyeket a külföldi támogatás mértékének 25-szörösére rúgó bírsággal is sújthatnak.
Pénteken a Momentum szimpatizánsai és politikusai vörös festékkel öntötték le és elzárták a bejáratot a Szuverenitásvédelmi Hivatal épületénél.
