Gajdos László bejegyzésében nyomatékosította, hogy a környezeti vészhelyzet elért egy olyan szintet, ahol a halogatás már nem opció. Mint írta, az éghajlati szélsőségek az általunk ismert világot fenyegetik, ezért az azonnali cselekvés elkerülhetetlen.
A készülő jogszabály nemcsak elméleti célokat fogalmaz meg, hanem gyakorlati válaszokat akar adni a környezeti változásokra, különös hangsúlyt fektetve a rugalmas ellenállóképességünk erősítésére:
Az új klímatörvény kellő figyelmet fog fordítani az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásra és a rugalmas ellenállóképességünk erősítésére is.
„Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a vizek megtartására, a természetes élőhelyek, tájak megőrzésére, illetve helyreállítására, mert ezek megmaradásunk zálogai” – tette hozzá.
A bejelentés alapján a környezetvédelmi terheket és kötelezettségeket nem lehet kizárólag a lakosságra hárítani. A törvény célzottan és kötelező jelleggel határozza meg a piaci és társadalmi szereplők feladatait:
Olyan klímatörvényt alkotunk, ami a gazdaság és a társadalom szereplői számára kijelöli a klímavédelem terén a felelősségüket.
Fotó: Facebook/Gajdos László
Az új szabályozás fókuszpontjai a bejelentés alapján az alábbiak lesznek:
- Kiemelt figyelmet fordítanak a vizek megtartására a szárazság elleni küzdelemben.
- Előtérbe kerül a természetes élőhelyek és tájak megőrzése, valamint szisztematikus helyreállítása.
- Kijelölik a gazdaság és a társadalom nagy szereplőinek pontos felelősségét a klímavédelem terén.
- Szoros, operatív együttműködést alakítanak ki a civil szervezetekkel.
Gajdos László külön kitért a zöld civil szervezetek fontosságára is, akiknek a javaslatait előremutatónak és jó egyeztetési alapnak tartja. Leszögezte, hogy a civilekre nemcsak a jogszabály megalkotásakor, hanem a későbbi végrehajtási szakaszban is fontos partnerként tekint, mivel a céljaik teljesen egy irányba mutatnak.
