A hét ábrája előző heti kiadásában az idén jubileumát ünneplő A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány megrendelésére készült kutatás segítségével azt mutattuk be önöknek, hogy mit gondolnak a magyarok arról, hogyan gazdagodtak meg a legvagyonosabbak, valamint hogy mennyit változott annak megítélése 2009 és 2026 közt, hogy mi számít igazi gazdagságnak.
A kiadvány megrendelésére a ZRI Závecz Research Intézet készített egy felmérést a meggazdagodás témájában. Ez a felnőtt magyarországi lakosság körében reprezentatív, az adatfelvétel ezer fő megkérdezésével készült 2026 áprilisában, hibrid (telefonos és online) módszerrel, míg az összehasonlítást lehetővé tevő 2009-es felmérést a Hoffmann Research International készítette.
Milyennek látják a gazdagokat?
Míg előzőleg tehát a konkrét számokat mutattuk be, ezúttal a felmérés azon részét vettük górcső alá, amely a legvagyonosabbak megítélésének változásáról szól – milyen emberek a milliárdosok? Kiderült.
A gazdagokat továbbra is alapvetően magukra figyelő, távlatosan gondolkodó csoportnak tartják az emberek, de most már érzékelik rajtuk a tanácstalanságot, az erős önreflexiót – derült ki a cikkből. Ez a hét ábrája:
A társadalom többségének véleménye szerint a gazdagok válság idején elsősorban a saját érdekeiket védik, akár mások rovására is – ez a megítélés 2009 óta szinte semmit nem változott (80-79 százalék). Továbbra is tartja magát az a nézet, hogy a vagyon egyfajta érzelmi és anyagi védőpajzsot jelent: a tehetős embereket még a válságos helyzet sem rázza meg. (2009-ben 64, most 67 százalék vélekedett, vélekedik így.) Ugyancsak változatlan mértékű az a megítélés, hogy a gazdagok nehéz helyzetben is fegyelmezetten hozzák meg a döntéseiket (48, illetve 51 százalék).
Ugyanakkor a bő másfél évtizeddel ezelőtti válsághoz képest a kép jelentősen árnyaltabbá vált. Míg 2009-ben a társadalom egyfajta érzelemmentes profitmaximalizálóként tekintett a gazdagokra, ma már sokkal inkább érzékelik rajtuk a bizonytalanságot. Két és félszer nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a válság a tehetőseket is tanácstalanná teszi (18, illetve 45 százalék), és megnégyszereződött azok aránya, akik szerint a gazdasági nehézségek érzelmileg az elitet is megviselik (11, illetve 44 százalék).
Különösen beszédes változás, hogy míg korábban elenyésző volt azok aránya (5 százalék), akik önreflexiót feltételeztek a gazdagokról, ma már a lakosság 42 százaléka gondolja úgy, hogy a vagyonos réteg képes az őszinte szembenézésre és a hibák beismerésére.
Emellett jelentősen nőtt az összefogásba vetett hit is: ma már minden második válaszadó feltételezi, hogy a tehetősek képesek együttműködni a közös megoldások érdekében – ez az arány a korábbi 26 százalékról csaknem a duplájára emelkedett.
A kép tehát 2026-ra emberibbé vált: a mai gazdasági környezet (például a technológiai váltások vagy a globális bizonytalanság) az elitet is olyan kihívások elé állítja, amelyekre a régi vagyonkezelési módszerek már nem adnak azonnali választ, s ez sok esetben tanácstalansággal, bűntudattal vagy érzelmi mélypontokkal is járhat.
A cikk a 100 Leggazdagabb magyar című kiadványban jelent meg, amely újságárusoknál, szupermarketekben és benzinkutaknál vásárolható meg.
