Érdekes felmérést tett közzé az idén jubileumát ünneplő A 100 leggazdagabb magyar kiadvány, amely immár 25 éve listázza a legvagyonosabb magyarokat.
A kiadvány megrendelésére a ZRI Závecz Research Intézet készített felmérést, a meggazdagodás témájában, ez a felnőtt magyarországi lakosság körében reprezentatív, az adatfelvétel ezer fő megkérdezésével készült 2026 áprilisában, hibrid (telefonos és online) adatfelvételi módszerrel, míg az összehasonlítást lehetővé tevő 2009-es felmérést a Hoffmann Research International készítette.
Az eredmények szerint a gazdagság sokkal inkább a kapcsolatokon, a családi háttéren múlik, az egyéni teljesítménynek, képességeknek vagy a nemzetközi tapasztalatoknak jóval kisebb szerepük van. 2009-ben az emberek számára a százmilliós vagyon a gazdagság szinonimája volt, ma már inkább a milliárdközeli összegeket tekintik a valódi jólét fokmérőjének.
Az számít, hogy ki kit ismer?
Jelenleg – akárcsak korábban – az emberek leginkább a megfelelő kapcsolatokat, a „ki kit ismer” elv érvényesülését tartották a vagyonosok közé tartozás feltételének (egy 1-től 6-ig terjedő fontossági skálán 5-ös értéket kapott). Ettől alig lemaradva a családi indíttatás, a „jó helyre kell születni” szempontját emelték ki a felmérés résztvevői (4,5-es fontossági érték).
Az anyagi előrejutás kisebb súlyú tényezőjének tartották a szerencsét (3,8-es fontossági mutató), jelezve, hogy a társadalmi mobilitás korlátozott; a család anyagi státusza, a vagyon öröklése döntő jelentőségű.
Ezeket a szempontokat követik az egyénhez köthető tényezők, mint az ambíció és a munka (2,8-es értékkel), valamint az egyéni adottságok és a készségek (2,7-es értékkel). A szorgalom, a tehetség és a tudás a magyar lakosság számára tehát nem a meggazdagodás legerősebb összetevői, mint ahogy a nemzetközi tapasztalatokat sem érzik annak (2,2).
A sorrend társadalmi konszenzuson alapul, a lakosság minden szociológiai csoportja úgy érzi, hogy a befektetett energia nem feltétlenül térül meg anyagi téren, ha az egyén nem rendelkezik a megfelelő háttérrel.
Mi a gazdagság értékhatára?
A százmillió forintos vagyon 2009-ben még a gazdagság elérhetetlennek tűnő plafonját jelentette, ma ez az összeg már csak a belépő küszöb – derült ki a cikkből. A 2009-es felmérésben az emberek háromnegyede a gazdagság felső határának a százmillió forintos vagyont tekintette, most viszont kétharmaduk az alsó határnak tartja ezt az összeget.
A 2000-es évek végén csupán a lakosság 20 százaléka gondolta azt, hogy a gazdagok vagyona százmillió és egymilliárd forint közé esik, most 44 százalék pozicionálja ezen összeghatárok közé a vagyonosokat.
Több mint másfél évtizeddel ezelőtt mindössze 4 százalék gondolta azt, hogy az a gazdag, akinek milliárdjai vannak, most 20 százalék határozza meg így a jelentős vagyont.
A cikk a 100 Leggazdagabb magyar című kiadványban jelent meg, amely újságárusoknál, szupermarketekben és benzinkutaknál vásárolható meg.
