Május végére a Tisza-szavazók négyötöde valós esélyt látott arra, hogy az Orbán-kormány legkésőbb a 2026-os választáson vereséget szenvedjen.
A szervezet friss, korábbi felméréseik adatainak feldolgozásán alapuló elemzése kitér arra is, hogy a június 9-i európai választáson jelentős mértékben átalakultak a pártok közötti erőviszonyok, ami egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy május végén már több mint félmillióan voltak azok, akik egy választáson más pártra adták volna le a szavazatukat, mint néhány hónappal korábban.
Közel 1 millió, korábban párt nélküli vagy addig szavazni sem szándékozó felnőtt május legvégére úgy látta, immár részt tud majd venni a választásokon, mert talált olyan pártot a hazai politikai palettán, amelyet támogatni tud.
A belpolitikai erőviszonyok átrendeződésének Tisza Párt megjelenése egészen biztosan fontos motorja volt. A hazai politikai palettán áprilisban megjelenő, (addig “alvópártként” létező tömörülés átvétele előtt Talpra Magyarok Közösségeként, vagy Magyar Péter pártjaként emlegetett) szervezet támogatottsága azonnal exponenciális növekedésnek indult, áll az elemzésben.
A Tisza Párt szavazótábora hétről hétre több százezres nagyságrendben gyarapodott, április végére már elérte az 1 millió főt, május végén pedig pártnak nagyjából 1,5 millió támogatója volt, akiknek túlnyomó többsége meg is jelent június 9-én a szavazó helyiségekben (több, mint 1,34 millió fő).
Az EP-választások idején a Tisza Párt egyértelműen az átlagnál sokkal népszerűbb volt a 40-59 éves korosztály tagjai között, illetve a közép-, vagy felsőfokú végzettségűek körében, és szavazói az átlagnál gyakrabban éltek kisebb városokban, vagy falvakban.
Az Idea Intézet adatai szerint a párt különösen azon szavazók között volt népszerű, akik a középosztály alsó, egzisztenciálisan súlyosan veszélyeztetett rétegeihez tartoznak: a Tisza támogatói az átlagnál nagyobb arányban gondolják azt, hogy családjuk anyagi gondokkal küzd, hónapról hónapra problémát jelent a megélhetési költségek előteremtése, de azért még nem kényszerülnek nélkülözésre.
Szavazóik szerint pártjukra különösen jellemző, hogy modern, egyúttal nemzeti is, üzenetei hitelesek, érthetőek és őszinték
A szavazók szerint a Tisza Pártra sokkal inkább jellemző, hogy jobboldali, mintsem az, hogy baloldali lenne.
Ugyanakkor a párt szavazói általában nem tartják magukat jobboldalinak, a teljes népességre jellemzőnél lényegesen alacsonyabb közöttük az identitásukat jobboldaliként meghatározók aránya, és a párt támogatóinak majdnem négyötöde ebből a szempontból középen állónak látta magát május végén. Hasonlóképpen ugyan a párt szavazói között kétszer magasabb a magukat liberálisnak tartók hányada a konzervatívakénál, a döntő többség ebből a szempontból is középen állóként határozta meg önmagát.
A Tisza támogató táborának politikai nézetei, véleményei, értékrendjei részleteiben jelentős különbségeket mutatkoznak, jegyzi meg az Idea.
Szavazóik több mint egyharmada 2022-ben az ellenzéki pártok közös listájára szavazott, miközben egynegyedük-egyötödük ekkor még a FIDESZ-KDNP-t támogatta szavazatával.
Utóbbiak azon kormánnyal elégedetlen szavazók egy részét képviselhetik, akikről az elmúlt másfél év pártpreferencia vizsgálatai leírták, hogy korábbi szavazóként eltávolodtak a kormánypártoktól, de az ellenzéki pártok nem tudták magukhoz csábítani őket, így a bizonytalanok táborát gyarapították 2024 tavaszáig. A Tisza szavazóinak több mint egynegyede nem vett részt a négy évvel ezelőtti országgyűlési választáson.
Ugyanezt jelezte előre a választások előtt lapcsportunk Klasszis Klubjában Hann Endre, a Medián ügyvezetó igazgatója:
A Tisza-szavazókat nagyon erős ellenzéki, NER és Fidesz-KDNP-ellenes attitűd köti össze.
A tábor gyors növekedése mindenekelőtt abból fakad, hogy szavazói reményt látnak a pártban az Orbán-kormány gyors leváltására. összetartásának, illetve további növekedésének fő feltétele az lehet, hogy a párt üzenetei és cselekedetei mennyiben lesznek képesek ezt a hitet fenntartani, tovább erősíteni, írja az Idea.