Általános orvosi eszközökre 90,9 millió forintot, biomechnikai eszközökre 509,8 milliót, fizikoterápiás eszközökre 59,5 milliót, labordiagnosztikai eszközökre 29,8 milliót, terhelés élettani eszközökre 318,9 milliót, regenerációs eszközökre pedig 141,2 milliót szán az egykori olimpiai bajnok kajakos, Kovács Katalin akadémiája.
Ez derül ki abból a közbeszerzési dokumentumból, amelyben azt írják: a diagnosztikai eszközök az iskola eredményes működéséhez szükségesek. Az orvosi műszerek ugyanis a felnőtt és utánpótláskorú versenyzők egészségügyi állapotának felmérését, a felkészülésük elősegítését, folyamatos kontrolljuk, monitoringjuk, valamint rehabilitációkat segít elő.
Az utolsó tétel kivételével az összes megbízást a TSO Medical Hungary Kft. nyerte el. A 2015-ben alapított cég az elmúlt évben példátlan forgalom- és nyereségnövekedést ért el. Ennek ellenére tavaly még NAV-eljárás is indult ellene, amit májusban le is zártak.
Fotó: Magyar Építők
A vállalkozásnak ugyanis 2019-ben még csak 358,5 millió forint volt a nettó forgalma, 2022-ben 1 milliárd, 2023-ban pedig már 6,7 milliárd forint. A nyereség követte a kiugró tendenciát: 2019-ben 37,1 millió forint, 2022-ben 85,1 millió, míg 2023-ban már 1,1 milliárd forint tiszta profitot könyvelhetett el. Vagyis, míg az árbevétele egy év alatt a közel hétszeresére, addig a nyeresége csaknem 13-szorosára ugrott - amire magyarázatul szolgálhat a pénzeszközök megugrása.
Nincs mit csodálkozni, honlapjuk szerint a cég olyan hazai sportegyesületek orvosi eszközparkjáért felel, mint a Puskás Akadémia, a Nemzeti Kézilabda Akadémia, a Rátgéber Nemzeti Kosárlabda Akadémia, a Győri ETO, a Ferencvárosi Torna Club, a Pick Szeged, a Kisvárda FC, a Debreceni VSC, vagy a Veszprémi Kézilabdaklub.
Egyedül a regenerációs készülékeket szállítja egy másik cég, nevezetesen az Endo-Plus-Service Javító Kft., amely szintén a magyar sportélet szerves részévé vált azzal, hogy NB I-es klubcsapatok, olimpikonok és élsportolók nagy részének ők szolgáltatják a fizioterápiás, fájdalomterápiás, és mozgásszervi rehabilitációs készülékeket.
Idén már volt egy közbeszerzése a sportakadémiának: különböző típusú felnőtt és utánpótlás kategóriájú versenyhajókat vásárolt 135,2 millió forintért.
Csak a kivitelezés 45,9 milliárd forint volt
A háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalin - akit kiemelkedő eredményei miatt „kajakkirálynőnek” hívtak - sukorói akadémiáját eredetileg 43,4 milliárd forintból építette volna fel a NER-közeli West Hungária Bau (WHB), de menetközben rádobtak még 2,5 milliárdot, így lett 45,9 milliárd. A WHB többségi tulajdonosa az egyik leggazdagabb magyar, Paár Attila. A Google Earth felvételein látszódik, hogy az építkezés miatt a területen lévő fákat egy tóparti erdősáv kivételével teljesen letarolták.
A beruházás során létrejövő vagyon kezelője a Nemzeti Sportközpontok. A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát egy erre a célra létrehozott alapítvány üzemelteti, de közvetve az államé.
Az alapítvány 2023-as beszámolójából az derül ki, hogy 2022-ben összesen 709,6 millió, míg tavaly 820 millió forintot kaptak az államtól. Ebből a központi költségvetésből 2022-ben 497,4 milliót, míg 2023-ban 702,9 milliót szánt az állam az akadémiára.
Kovács Katalin férje egyébként Schmidt Ádám, aki korábban a miniszterelnök főtanácsadójaként dolgozott a sport területén, 2022-ben pedig az ötödik Orbán-kormányban lett sportállamtitkár.
Az alapítvány tavalyi beszámolójában azt is írják, hogy az akadémia második üteme várhatóan 2024 őszére valóban elkészül, és azt szeretnék, hogy meghatározó eseményként a komplexum egy kajak-kenu Olimpiai Reménységek Versenyével nyitná meg kapuit a hazai és nemzetközi sportélet előtt.
Az Akadémia egyébként időközben megállapodott Székesfehérvárral, hogy a városban található Csónakázó-tó területén hajótárolót hoz létre és úszóműt épít. Ennek az építési tervei elkészültek, melynek várható összköltsége bruttó 49 millió forint, amit az iskola finanszíroz.
