A Nemzeti Választási Iroda (NVI) statisztikája alapján március közepén 7 897 941-en szerepeltek a lakhely szerinti választói névjegyzékben, ez a szám hétfőre 33 439-cel csökkent – írja a Népszava.
"A csökkenés elsősorban a két időpont között elhunyt választópolgárok számával magyarázható, továbbá kis mértékben azzal, hogy vannak olyan választópolgárok, akik 2024. március 13-a után vesztették el szavazati jogukat, például közügyektől való eltiltás hatálya alatt állnak, vagy a bíróság kizárta őket a választójogból" – válaszolta a lapnak az NVI.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A cikkben azt is írják, hogy az elmúlt három hét alatt megtízszereződött az átjelentkezések száma, hétfőre 15 645-en jelezték, nem a lakcímük szerinti településen akarnak szavazni.
Ez azért figyelemreméltó, mert a korábbi választási években az átjelentkezések száma jellemzően a voksolás előtti utolsó két hétben ugrott meg. Miután tíz éve nagyjából 18,5 ezren, 2019-ben közel 21 ezren jelentkeztek át, várható, hogy az idén a korábbi választásoknál többen választják majd a tartózkodási hely szerinti szavazást, ami a szoros versengéssel kecsegtető helyeken akár eredményt befolyásoló is lehet.
A helyhatósági választásokon a törvény szerint szigorúbbak az átjelentkezés feltételei, mint az országgyűlési vagy EP-voksolás esetében: nem lehet tetszőleges magyarországi településre bejelentkezni, csak oda, ahol a választás kitűzése előtt 30 nappal már tartózkodási helyet létesített a választó. Vagyis az idén csak azok szavazhatnak lakhelyüktől eltérő településen, akik február 11-ig bejelentették új tartózkodási helyüket, s az még június 9-én is érvényes lesz.
