Munka és magánélet: még messze vannak a magyarok az egyensúlyi állapottól

A work-life balance irányelveket 2019-ben fogadták el az Európai Unióban, és kis csúszással – az eredetileg tervezett 2022 helyett, egy évvel később – 2023-ban emeltek át a javaslatokat a magyar jogszabályok közé, vagyis a Munka Törvénykönyvébe (Mt.). A gyermek születése után járó apaszabadságról már szinte mindenki hallott, de számos egyéb olyan lehetőség is létezik, amellyel élhetnek a kisgyermekes családok. A módosítások ugyanis azt a célt szolgálják, hogy a dolgozók életében egyensúlyba kerüljön a munka és a magánélet – mondta Vakulya Csaba, az RSM Szűcs és Partnerei Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Rugalmas munkavégzés nem jár automatikusan

A kisgyermekes szülők jogosultak igénybe venni olyan rugalmas munkavégzési formákat, mint a részmunkaidős foglalkoztatás, a rugalmas munkaidő, vagy a távmunka. Ha érkezik ilyen kérés, akkor azt a munkáltató nem utasíthatja el automatikusan, sőt alaposan meg kell indokolnia, ha nem támogatja a kérelmet.

A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló a gyermeke nyolcéves koráig több változtatást is kérhet, ha rugalmasabban szeretne dolgozni. Kérheti a munkavégzési hely módosítását, a munkarend módosítását, kérhet távmunkavégzést, vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatást. A munkavállalónak a kérelmét írásban kell megindokolnia, és meg kell jelölnie a változtatás kért időpontját is. A munkáltatónak a kérelemre 15 napon belül írásban kötelező válaszolnia, elutasítás esetén pedig alaposan meg kell indokolnia a döntését. 

Vakulya Csaba, az RSM Szűcs és Partnerei Ügyvédi Iroda ügyvédje, munkajogász elmondta, hogy a gyakorlatban a legnagyobb kockázatot éppen az indokolási kötelezettség jelenti, hiszen a munkáltatónak nem elegendő általánosságban arra hivatkozni, hogy nem tudja megoldani a távmunkát vagy a részmunkaidőt. Az elutasításnak világos, okszerű és az adott munkakörre, valamint a munkaszervezésre szabott indokokon kell alapulnia. Egy fizikai jelenlétet igénylő munkakörnél például könnyebben belátható, ha a távmunkához nem járul hozzá a cég, de egy adminisztratív vagy digitálisan végezhető munkakörben már alaposabb munkáltatói mérlegelésre és dokumentációra van szükség. Ha az elutasítás nem megalapozott és sablonos, akkor nagyobb a jogvita kockázata – fejtette ki a munkajogász. 

Vakulya Csaba úgy látja, hogy a nem megfelelően kezelt work-life balance kérelmek könnyen túlmutathatnak az egyéni munkaügyi nézeteltéréseken. Ha a munkáltató következetlen, és egyes munkavállalóknak engedélyezi a rugalmas munkavégzést, másoknak pedig nem, akkor azzal sértheti az egyenlő bánásmód elvét. 

Ha gyermek születik, jár apasági szabadság

A jelenleg hatályos Mt. szerint az apa a gyermeke születését vagy örökbefogadását követően 10 nap apasági szabadságra jogosult. Ezt a gyermek születését követő első négy hónapon belül veheti igénybe. Két részletben lehet kiadni, de a kérelmező csak az első öt napra kapja meg a munkabér teljes összegét, a hatodik naptól már csak a távolléti díj 40 százaléka jár neki. 

Megéri-e a 44 nap szülői szabadság? 

Az uniós irányelvnek megfelelően a Munka Törvénykönyvébe átültetett magyar szabályozás szerint a munkavállalót gyermeke hároméves koráig összesen 44 nap szülői szabadság illeti meg az alapszabadságán felül, feltéve, ha előtte legalább egy évig folyamatos volt a munkaviszonya. Ez a plusz szülői szabadság azonban komoly anyagi teherrel jár. Erre a 44 munkanapra ugyanis a dolgozó csak a távolléti díj 10 százalékára jogosult, és ebből még le kell vonni azt is, ha ezalatt ez idő alatt gyermekgondozási díjat (gyed) kap. Ez a díjazási limit a gyakorlatban jelentősen befolyásolja azt, hogy ki él ezzel a lehetőséggel, különösen az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók számára ez nem vonzó. 

Részmunkaidős foglalkoztatás, toronymagasan vezet Hollandia

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek június végén távozó elnöke, munkajogász azt mondta, ha az összképet nézzük, akkor nem az uniós irányelv tartalmi részének átültetésével vannak itthon problémák. A munkáltatók és a munkavállalók is tisztában vannak azzal, hogy bármennyire is jól jönne egy-egy dolgozónak a munka-magánélet egyensúlyának fenntartása, és a mentális egészség megőrzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás, ez valójában itthon súlyos anyagi kérdés. Még egy 10 napos apaszabadság is komoly megterhelést jelent sok család számára, mivel egy hétig csupán a távolléti díj 40 százalékát kapja meg az édesapa.

Az lenne az ideális, ha a teljes időszakra 100 százalék lenne ez a juttatás. Ugyanakkor – emlékeztetett a munkajogász –, a cégeknél a kollektív szerződésekben van arra lehetőség, hogy ne a Munka Törvénykönyve szabályozását kövessék, vagyis a teljes fizetést adják. Az atipikus foglalkoztatásnál a munkáltatók fő problémája az, hogy ne tegyenek kivételt egyes dolgozókkal. Ha a munkafolyamatok egymásra épülnek, komoly szervezési feladatot jelent eltérni az általános munkarendtől.

A részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon még mindig nagyon alacsony az európai átlaggal összehasonlítva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 15-74 éves korosztályban 2023-ban a férfiaknál 3,2 százalék, a nőknél pedig 6,7 százalék volt a részmunkaidős foglalkoztatás aránya. Az Európai Unió 27 tagállamának átlaga a férfiak esetében 9,4, a nők esetében pedig csaknem 30 százalék volt. Ha az adatokat országokra lebontva nézzük, akkor Hollandia állt az élen 43,6 százalékkal, a második Ausztria csaknem 31 százalékkal, a harmadik helyen pedig a németek álltak 30 százalékkal. Bulgária, Románia és Szlovákia volt a sor végén, minössze néhány százalékkal.

Hollandiában már teljesen szokványos a négynapos munkahét és a heti 30–32 óra munka, amiért teljes fizetés jár - számolt be még februárban a BBC. Kiemelték azt, hogy a négynapos munkahét alatt sem kellett hosszabb műszakot vállalni, vagyis maradt a napi 8 órás munkaidő.

Az még kérdéses, hogy hosszú távon ez modell mennyire fenntartható egy elöregedő társadalomban, Hollandiában magas ugyan a termelékenység, ám azt tapasztalták, hogy ez nem nőtt az elmúlt 15 évben – mondta a BBC-nek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) holland ügyekkel foglalkozó közgazdásza.