Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megint úgy érezte, hogy hozzá kell nyúlni a nemzeti vagyonra vonatkozó szabályokhoz, ezért egy terjedelmes salátatörvény-tervezetet nyújtott be március 12-én a parlamentnek. Ebben a dokumentumban sok mindenről szó esik, sok kis apró változtatást javasolnak, de tán a legfontosabb:
az ingatlan használatba adása az ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházó fél részére nem minősül a juttatás céljának megfelelő hasznosítási kötelezettség megszegésének.
Az indoklás is szép kacifántos: a gazdasági tárca szerint a vagyonjuttatás kedvezményezettjét indokolt mentesíteni a célhoz kötött hasznosítási kötelezettség megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények alól abban az esetben, ha az átadáskor rögzített hasznosítási céltól eltérően a vagyont átadó szervezet használatába kerül az ingyenesen átadott vagyonelem.
Ez így nagyon jogi bikkfanyelven van, pedig csak magyarul annyit jelent, hogy teljesen törvényes lesz
- ha az állam egy ingatlan tulajdonjogát ingyenes átadja valakinek,
- majd az ingatlant újra az állam fogja használni,
- de már nem tulajdonosként és másra, mint amire eredetileg odaadták valakinek.
A szabály eddig az volt, hogy a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem lehetett eladni, és a juttatás céljának megfelelően kellett hasznosítani. Az elmúlt években elképesztő méreteket öltött az a gyakorlat, hogy a kormány bőkezűen ajándékozta az ingatlanokat többek között a református egyháznak, különböző alapítványoknak vagy önkormányzatoknak.
Például 2010 májusától 2023 augusztusáig az állam 257 ingatlant adott át ingyen az egyházaknak, összesen 57 milliárd forint értékben. Szép történet, hogy 2017-ben megvásárolták, majd 2018-ban ingyen átadta a Magyar Református Egyháznak a Központi Zálogház egykori épületét a budapesti Lónyay és a Kinizsi utca sarkán. Az állam egyetlen kikötése az volt, hogy az egyház 15 évig nem adhatja el az ingatlant, de tavaly az elidegenítési tilalmat is levették róla és már az az előírás sem vonatkozik rá, miszerint az ingyen átadott ingatlanokat csak előre meghatározott célra lehet használni. Az egyház tehát ha akarja, bármikor pénzzé teheti a 3,5 milliárd forintra értékelt ingatlant – többek között ez derül ki a Partizán hírleveléből.
Most már viszont az is törvényes lesz, ha az állam csak használója, bérlője lesz az eredetileg az ő tulajdonában lévő ingatlanokak.
Azt még 2014-ben fogadta el a parlament, hogy több mint ezer használaton kívüli ingatlant ad át az állam ingyenesen az önkormányzatoknak. A térítésmentes átadás feltétele, hogy az önkormányzatoknak tizenöt éven át kötelező feladataikra kell használniuk az ingatlanokat. A törvény mellékletében felsorolt ingatlanok között 17 olyan sportlétesítmény is szerepelt, amely önkormányzati telken, PPP-beruházásban épült, ám ezen szerződések felmondásával állami tulajdonba került. A jogszabály értelmében ugyancsak térítésmentesen juthatott hozzá a korábban igényelt ingatlanokhoz a Római Katolikus Egyház, a Zirci Ciszterci Apátság és a Magyar Cserkészszövetség is. Emellett a törvény a Nemzeti Eszközkezelőnek is juttatott ingatlanokat, hogy azokkal a nehéz helyzetbe jutott devizahiteleseket segítse a szervezet.
Tavaly júniusban derült ki, hogy a jövőben az állami vagyonért felelős miniszter, vagyis a nemzetgazdasági tárcát irányító Nagy Márton rendeletben jelöli ki, melyek azok az állami ingatlanok, amelyeket el kell adni. A miniszter hatásköre nemcsak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz tartozó ingatlanokra terjed ki, hanem a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévőkre is.
