Orbán Viktor miniszterelnök az állami média kötelékébe tartozó Kossuth Rádiónak adott interjút péntek reggel.
A Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az esetleges ukrajnai békéről szóló telefonbeszélgetésre reagálva a miniszterelnök úgy fogalmazott: „Ha egy szóban kellene kommentelni, akkor azt hiszem, hogy hallelujah!” Hozzátette, hogy erre számítottak, erre építették a magyar stratégiát, bízva abban, hogy az új amerikai elnök békét akar és békét is teremt. „Nekünk, magyaroknak azt érdemes erről tudnunk, hogy megérte kitartani az álláspontunk mellett” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy három évig Magyarország és a Vatikán volt az egyetlen európai szereplő, amely a béke mellett állt, és ezt abszurd helyzetnek nevezte. Most azonban szerinte „hárman lettünk, és ez a harmadik nem akármilyen méretű, ez egy nagy elefánt, amely képes arra, hogy megváltoztassa az erőviszonyokat.”
A tárgyalások jelentőségét Magyarország szempontjából két dimenzióra osztotta: egy „szellemi természetű” és egy „gazdasági természetű” dimenzióra. Az előbbiről szólva azt mondta, hogy a nyugati világ erősebb pillére, az Egyesült Államok, olyan változást indított el, amely az egész nyugati világ értékrendjét új pályára helyezi. Ezt a változást „Trump-tornádónak” nevezte, amely „itt kopogtat, sőt, dörömböl Európa ajtaján.”
A változásokat hat területen részletezte. Az elsőként említett téma a háború volt. Orbán szerint eddig a nyugati világban azt tartották, hogy „a háborút folytatni az jó, aki békét mond, a Putyin-pincsi, báb, morálisan elítélendő.” Most azonban „kiderül, hogy nem, a béke jó, és a háború a rossz.” Második területként a migrációt említette, ahol szerinte Nyugat-Európában eddig azt mondták, hogy „a migráció támogatása jó dolog, az ellenezése rossz dolog”, de most Amerika szerint „a migráció rossz, a migrációt megállító határvédő politika pedig jó.”
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Harmadik témaként a zöldpolitikát hozta fel, amelyben meglátása szerint eddig az volt az álláspont, hogy „a minden más szempontot megelőző zöldpolitika a jó”, most viszont szerinte Amerikában már azt mondják, hogy „persze jó, ha a világ tisztább, meg egészségesebb, meg zöldebb, de ezt nem lehet a gazdaság észszerűség rovására megvalósítani.” A negyedik pont a genderkérdés volt, amelyben úgy fogalmazott: „azt mondták, hogy vége a bináris világnak, amikor a világ férfiakból áll meg nőkből.” Amerikában viszont „az ember vagy férfi, vagy nő, ez a jó álláspont, a másik meg természetellenes.”
Az ötödik területként a család kérdését érintette, szerinte a hagyományos családot „valami múltból itt maradt meghaladandó együttélési formának” állították be, míg most Amerikában úgy látják, hogy „a hagyományos család jó.” Hatodikként a kereszténységet említette, amely szerinte Nyugat-Európában „az észszerűség ellentéteként” volt beállítva, míg Amerikában most azt mondják: „a hit jó, a hitbéli közösség jó, a kereszténység egy értékes tradíció.”
Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig is ezen az állásponton volt: „Mi már Trump voltunk Trump előtt, ahogy Amerikában ezt mondják.” Véleménye szerint ez a változás a legtöbb európai országban jelentős átalakulást hoz.
A gazdasági hatásokat illetően kiemelte, hogy Magyarország évente 6,5 milliárd eurót veszített el a szankciók miatt. „Ha jön az amerikai elnök, békét teremt, megegyezés születik, szerintem Oroszországot visszaintegrálják a világgazdaságba. Visszaintegrálják az európai biztonsági rendszerbe, sőt még az európai energiás gazdasági rendszerbe is” – mondta. Szerinte ez a magyar gazdaságnak „óriási lökést ad, nagy lehetőség. Sokat nyerünk a békén.”
Orbán Viktor szerint a nemzetközi politika kemény és érdekalapú, a tárgyalóasztalnál „azért engedik oda az embert, mert kiállt magáért.” Úgy véli, Európa eddig a háborút támogatta, így nem világos, miért kap helyet a tárgyalásokon. A migráció kapcsán azt mondta, 2015 óta figyelmeztettek a veszélyekre, de „napi 1 millió dollárt fizetünk”, mert ellenállunk az EU-nak.
Miért találkodzott Weidellel?
Orbán Viktor az AfD vezetőjével, Alice Weidellel való találkozóról azt mondta, hogy a párt „a nép oldalán áll”, különösen a migráció és a gazdaság kérdésében. Szerinte az AfD azt képviseli, amit „a németek hallani akarnak”, például szigorú bevándorláspolitikát, adócsökkentést és a középosztály védelmét.
Hozzátette, hogy a német politikai rendszer előbb-utóbb korrigálni fog, mert „bár a nép van alul, mégiscsak a víz az úr”, így végül a választott vezetőknek kell alkalmazkodniuk az emberek akaratához.
Orbán Viktor szerint az Európai Unió jövője bizonytalan, ha nem történik gyors és radikális változás. „Nem kell kilépni, szétesik magától is, ha így megy tovább” – mondta, hozzátéve, hogy az energiaárak csökkentése és az európai tőkepiac megerősítése kulcsfontosságú lenne. Úgy látja, hogy Európa gazdasága hátrányba kerül, mert a nagyvállalatok tőkéje Amerikába és Ázsiába áramlik. Magyarországnak ezért olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia, amely független az EU sikerétől vagy kudarcától. „A jövőt nem Európában írják, hanem Ázsiában és az arab világban” – mondta, kiemelve, hogy a magyar gazdaságot nem szabad kizárólag az uniós piacra alapozni.
