Róna Péter közgazdász a Blikknek elmondta: még a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagjaként, 2013 őszén szembesült az MNB-alapítványok létrehozásának tervével, amelyet kezdettől törvénysértőnek tartott. Álláspontját a felügyelőbizottság többi tagja is osztotta, de az erről szóló jelentésük reakció nélkül maradt, és a pénz ezután is folyamatosan érkezett az alapítványokhoz.
Az Állami Számvevőszék nemrég közzétett jelentése szerint az alapítványok csaknem 500 milliárd forintos vagyont kezeltek, amelynek jelentős része közpénz volt. A hibás vagy szándékosan hibás befektetési döntések miatt a veszteség elérheti a 150–200 milliárd forintot. Az ÁSZ feljelentést tett, a rendőrség nyomoz, jelenleg büntetőeljárás van folyamatban.
Róna emlékeztetett: a felügyelőbizottság 2014-ben hivatalosan is jelezte az aggályokat a Pénzügyminisztériumnak. Kérték az MNB-től a jogi hátteret és indoklást az alapítványok létrehozásához, de nem kaptak érdemi választ. Rámutatott, hogy a jegybankról szóló törvény értelmében az MNB-nek nem lehet sem belföldi, sem külföldi szervezetekben részesedése, így szerinte az alapítványi konstrukció ezt a tilalmat megkerülte.
Róna szerint a kormány nem hivatkozhat arra, hogy a jegybank független, hiszen a felügyelőbizottság két tagját maga a minisztérium delegálta, és a jelentésük Kövér László házelnökhöz is eljutott. A bizottság mandátumának lejárta után 17 hónapig nem volt új testület, ezalatt is zajlott az alapítványok pénzelése.
A közgazdász úgy látja, hogy nemcsak hűtlen kezelésről, hanem sikkasztásról is szó lehet, mivel az MNB a saját hatáskörében lévő pénzt más célra használta. A könyvvizsgáló és az ÁSZ – szerinte – nem álltak ki a felügyelőbizottság mellett, pedig ez lett volna a dolguk. Mint fogalmazott: „ez az MNB-s művelet a magyar történelem legnagyobb, hivatalból történő sikkasztása lehet.”
