Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a 24.hu-n megjelent elemzésében az MNB alapítványainak befektetéseit vizsgálta, különös tekintettel az Ultima SA nevű svájci ingatlanfejlesztő cégre. Ennek aktualitását az adja, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálni kezdte a jegybanki alapítványok működését. A Pallas-alapítványokba korábban bevitt 226 milliárd forint, illetve a Neumann János Egyetemet fenntartó alapítvány 127 milliárdja is eltűnt, legalábbis a nyilvános adatok szerint.
Simor András szerint az Optima Befektetési Zrt., az MNB alapítványi vagyonát kezelő társaság nemcsak a GTC SA részvényeit, hanem az Ultima papírjait is nagy összegért vásárolta. Az Optima ehhez a Pallas Athéné-alapítvány 284 milliárdját, a Neumann János Egyetem alapítványának 127 milliárdját és az MBH Bank 68 milliárd forintos hitelét is felhasználta.
Simor András lesz az egyik vendége április 15-én, kedden annak a panelbeszélgetésnek – Bod Péter Ákos volt jegybankelnök és Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter mellett –, amely a része annak az eseménynek, mely során a szintén a lapcsoportunkhoz, a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár átadja a hazai befektetési alapkezelői szakma legfontosabb díjait.
Fotó: Facebook
Az Ultima tavaly decemberi rendkívüli közgyűlésén több, a tulajdonosi szerkezetet átrendező döntés született: a részvények többsége két céghez, a magyar alapítványi vagyonból működő Alpine2-höz és a ciprusi Yoda Plc.-hez került. Simor szerint az Alpine2 részvényenként 105–110 svájci frankot fizetett a 30 százalékos részesedésért, míg a Yoda 60 frankos értéken, nem pénzben, hanem természetbeni hozzájárulással – egy korábban 100 millió euróért vásárolt ingatlancsomag átadásával – szerzett 60 százalékos tulajdont.
Az ingatlanokat értékelő könyvvizsgáló annak a BDO-nak svájci leányvállalata volt, amelynek magyar cége korábban az MNB alapítványainak auditora volt, de jelentéseit azóta visszavonták. Simor számításai szerint a magyar fél jelentősen túlfizetett: ha az Alpine2 ugyanolyan áron vásárolt volna, mint a Yoda, akkor 160 milliárd helyett elég lett volna 20 milliárdot fizetni.
Az elemzés szerint a Yoda tulajdonosai jól jártak: a cég részvényei a ciprusi tőzsdén megduplázták értéküket, tőzsdei kapitalizációja elérte az 1,9 milliárd eurót. Eközben az Optima Simor állítása szerint fizetésképtelenség közeli állapotba került, többek között a Neumann János Egyetem alapítványa felé fennálló tartozása miatt. A szerző szerint ez a folyamat nemcsak az alapítványokat, hanem végső soron a magyar adófizetőket is jelentős veszteségekbe sodorhatja.
