A Fővárosi Állatkert 160 éves története Budapest egyik legszebb története – mondta Karácsony Gergely főpolgármester az intézmény megnyitásának 160 évfordulója alkalmából tartott ünnepségen vasárnap.
Felidézte, hogy az állatkertet a reformkor szellemiségét megőrző civilek alapították, és a főváros „legszebb korában” épült. Hozzátette: azóta nem csak Budapest, de egész Magyarország talán legkedvesebb helye ez, hiszen nagyon kevés olyan intézmény van az országban, amelynek egymilliónál is több látogatója lenne évente.
A főpolgármester méltatta az intézményben zajló szakmai és természetvédelmi munkát, és felhívta a figyelmet az állatkert újdonságaira, köztük a Biodóm megnyitására. Sós Endre, az intézmény főigazgatója elmondta, hogy amikor a budapesti állatkert a világon harmincadik ilyen intézményként megalakult, alapvető feladata az volt, hogy minél többféle állatot mutasson be.
Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert
Felidézte, hogy a budapesti állatkert nagyban meghatározta az állatvédelmi szakma történelmét is, például bekapcsolódott a magyar kutyafajták megmentésébe, a hucul ló népszerűsítésébe, az 1930-as években az európai bölény megmentésébe, míg napjainkban itt született meg a világon először mesterséges megtermékenyítésből származó orrszarvú is.
Kiemelte, hogy a mentőmunka minden egyes évben egyre több segítségre szoruló állatot hoz az állatkertbe, tavaly például több mint 3070 állat érkezett be. Hanga Zoltán, az intézmény szóvivője elmondta, hogy az évfordulóra megjelent az állatkert 160 éves történetét feldolgozó kötet is, amelyben a kert történetét idézik fel többek között archív felvételekkel. A kötetből kiderül például, hogy mit keresett egy ifjú elefánt a hévízi tóban a gondozójával, hogy miért kellett lenolajjal kenegetni a két világháború között az orrszarvú bőrét, vagy az, hogyan lehet felnevelni egy apró sivatagi rókát.
