Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a ’Fókuszban a vármegyék’ névre keresztelt tanulmányának újabb, 2024 I. félévére vonatkozó kiadását, amelyben ezúttal is a tizenkilenc magyar vármegye helyzetét mutatta be. Az ebben közölt adatok alapján Magyarországon továbbra is méretes bérszakadékot találtunk a budapesti és a vidéki fizetések között.
A hivatalos tájékoztatás szerint a vizsgált időszakban a nettó átlagkereset 14 százalékkal emelkedett (a közfoglalkoztatottak bérével együtt), a leginkább Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (17,7 és 17,4 százalékkal), a legkevésbé Győr-Moson-Sopron, Vas és Heves vármegyében, valamint a fővárosban (11,6-13 százalék közötti mértékben). A KSH adatai alapján elkészítettünk egy bértérképet is a magyarországi fizetésekről, ez a következőképpen alakult:
Ahogy az térképünkön is látszik, a fővárosi fizetések továbbra is kiugróan magasak, átlagosan nettó 512 292 forintot vittek haza az itt dolgozók, míg az időszakban kiugró bérnövekedés ellenére is óriási a legkeletibb vármegye lemaradása: Szabolcs-Szatmár-Bereg dolgozói átlagosan csupán 308 050 forinttal kalkulálhattak. Az országos átlag 422 122 forintos nettó bér volt az időszakban.
Fotó: MTI
Ugyanaz a munka, csak sokkal kevesebbért
Azért, hogy az adatokat jobban megértsük, részletesebben is megvizsgáltuk a fővároshoz hasonlítva Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye helyzetét.
A KSH számai alapján 2024 I. félévében itt a legjobbi havi fizetéseket a villamosenergia, légkondicionálás, gázellátás területén foglalkoztatottak produkálták, hiszen ők átlagosan 426 609 forintos nettó bért vihettek haza, míg a legrosszabb fizetéseket a vendéglátóiparban adták, itt 220 037 forint volt az átlag.
Erős kontrasztot jelent ehhez képest a fővárosi bérszint, hiszen ott az ugyanezen területeken foglalkoztatottak átlagosan 692 442, illetve 310 053 forintot vittek haza.
Ahogy az általunk készített grafikon is szemlélteti, a korábban említett adatok nem mutatják a legszélsőségesebb eltéréseket. Az információ és kommunikáció szektorban dolgozók még nagyobb hátrányt szenvedtek Kelet-Magyarországon, ahol ugyanazért a munkáért átlagosan csupán 326 438 forintot vihettek haza, míg Budapesten ez az összeg 716 548 forint volt. Ebben az esetben a fizetések közötti különbség több mint kétszeres.
Mi lesz a munkaalapú társadalommal?
A kormány a napokban hirdette meg legújabb gazdaságvédelmi akciótervét, amelynek egyik alappilléreként a jövedelmek vásárlóerejének javítását is kitűzték: ezt a szerdai Kormányinfón elhangzottak alapján többek közt egy hároméves, a munkáltatók és a munkavállalók számára előnyös bérmegállapodás megkötésével terveznék, valamint ismét előkerült a kormánytagok körében egyre divatosabban emlegetett ezer eurós minimálbér is.
Ennek eléréséhez Gulyás Gergely szerint már folynak a tárgyalások, és azt nem lehet vitatni, hogy a fizetések felzárkóztatása szempontjából ez előrelépés lenne, azonban az biztos, hogy az Orbán-kormánynak a regionális különbségek feloldására is ki kell találnia valamit. Hiszen csak ha a KSH összefoglalójában szereplő, az egyének helyzetét kevésbé mutató számokat vesszük alapból, a bérszakadék méretét nehéz letagadni.
Az országos átlagos 422 122 forintos nettó bérhez képest a fővárosi dolgozók nagyságrendileg 21,3 százalékkal kerestek többet, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében élők valamivel több mint 27 százalékkal maradtak el ettől a szinttől.
Sőt, miközben a nemzeti konzultáció valamikor novemberben útnak indul majd, az alaphelyzetnek az tűnik, hogy 2024 I. félévében a főváros mellett Magyarország 19 vármegyéjéből mindössze egyben, Győr-Moson-Sopronban haladták meg az országos átlagot a bérek (453 251 forint) – lehet, hogy inkább erről kéne kikérni a lakosság véleményét?
