A nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánították — ahogy azt a HVG is felsorolja:
- a bagodi faluházat,
- egy berhidai vendéglőt,
- a Budapest I. kerület, Attila úti tabáni emlékművet,
- a csengeri adventista imaházat,
- a jászkiséri művelődési házat,
- a kakasdi faluházat,
- a neszmélyi Petőfi Sándor utcai általános iskolát
- a paksi lakótelepi piac épületét,
- a solymári Waldorf Óvodát,
- a százhalombattai Szent István római katolikus templomot,
- a Visegrád Rév utcai tornacsarnokot, és
- a zalaszentlászlói faluházat,
ahogyan ez már néhány hete egy tervezetben megjelent. Ezek közös vonása, hogy Makovecz Imre tervei alapján készültek, és a műemlékké nyilvánítás célja a rendelet szerint az építész „szellemi örökségének védelme”.
Ideiglenesen védett
Az Építési és Közlekedési Minisztérium hozzánk eljutatott pontosítása szerint:
„A műemlékké nyilvánításról szóló miniszteri rendelet hatálybalépéséig a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően az ÉKM kezdeményezte Budapest Főváros Kormányhivatalánál a Turul-szobor ideiglenes műemléki védelem alá helyezését, tekintettel arra, hogy azt a megsemmisülés fenyegeti. Az ideiglenes műemléki védelem már hatályba lépett.”
Az ideiglenes műemléki védettség lehetőséget ad arra, hogy megfelelő örökségvédelmi-szakmai áttekintés készüljön az emlékműről, ami részét képezi a műemlékké nyilvánításnak — teszi hozzá a minisztérium.
Fotó: Hegyvidéki Önkormányzat
