Vadai Ágnes szobrot emelne – az ügyészségnek nem tetszett az ötlet

Mielőtt rátérnénk a napi politikára, kezdjük egy rövid építészeti bevezetővel a Kossuth téren álló Igazságügyi Palota, vagyis a Kúria történetéről. Az épület megtervezésével és az építkezés irányításával Hauszmann Alajost bízták meg 1891 novemberében.

Hauszmann az épületet úgy tervezte meg, hogy az az Országház közelsége ellenére is harmonikus kontrasztot alkosson vele. Míg az Országház függőleges vonalvezetése és magas kupolája a tekintetet felfelé vezeti, addig az Igazságügyi Palota a vízszintes elemekre helyezi a hangsúlyt. Laposabb tetőszerkezete és markáns párkányai elegánsan ellensúlyozzák a szomszédos épület monumentális, felfelé törekvő formáit.

Az épület 1893 és 1896 között épült fel és 1949-ig a Magyar Királyi Kúria, azaz a legfelsőbb bírói fórum székhelye volt. A második világháborúban megsérült épületet felújították, majd 1950-ben a Magyar Dolgozók Pártja Munkásmozgalmi Intézete vette birtokba. 1957 áprilisától a Magyar Nemzeti Galéria használta az épület nagy részét, míg az Alkotmány utcai szárny a Párttörténeti Intézet otthona lett. 1973-ban a Néprajzi Múzeum költözött a Magyar Nemzeti Galéria helyére és 2017-ig működött itt.

A tervek szerint a történelmi nevét visszanyerő Kúria ismét a legfelsőbb bírói fórumként költözik vissza az eredetileg számára épített épületbe.

A Kúria épületén álló Vádló szobrának külön története van.

Aki kérdez

Vadai Ágnes a következő írásbeli kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez:

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Az ugyeszseg.hu oldalon megjelent „A Közvádló szobra” című írásban arra kérik az állampolgárokat, hogy „ismerkedjenek meg a szoborral, ami mostantól a belépőket fogadja a Legfőbb Ügyészségnek otthont adó Markó utcai épület aulájában. A Kossuth téren álló Igazságügyi Palota oromzatát számos figura díszítette, köztük Donáth Gyula két önálló szoborból álló szoborcsoportja, a Vádló és a Védő. Az épület szobrai közül később több megrongálódott, köztük a Vádló is. A hatvanas években lspánki József a korábbi Vádló helyett – immár Közvádlóként – új szobrot készített és az került az épületre. A tervek szerint Donáth Gyula eredeti Vádló szobra – újra készítése után – visszakerül a Kossuth téri épület homlokzatára. Míg lspánki József több, mint két tonna súlyú, tekintélyes méretű Közvádló szobra a továbbiakban a Markó utcai épületben őrzi az igazságszolgáltatást. ”

Kérdezem Önt: Mikor kerül elhelyezésre „a fideszes politikusokat és oligarchákat korrupcióért megvádoló ügyész” szobra a Legfőbb Ügyészség épületében és ki lesz a modell?

Polt Péter legfőbb ügyész a kérdésre január 14-ei keltezéssel az alábbi választ küldte:

„Kérdése konkrét büntetőeljárásra nem vonatkozik, és az ügyészség törvényben Meghatározott kötelezettségeinek teljesítéséhez sem kapcsolódik. Magyarország Ügyészsége a jogszabályok betartásával következetesen eljár valamennyi korrupciós bűncselekmény miatt indult büntető ügyben.”

Munkatársunk az üggyel kapcsolatban megkereste Vadai Ágnest.

A humoros felhangon kívül, mi volt kérdésével a célja?

Pontosan tudjuk, hogy az, amiről Polt Péter rendszeresen beszél – hogy Magyarországon az ügyészség rendkívül erőfeszítéseket tesz és véleményük szerint kiválóan dolgozik a korrupciós bűncselekmények esetében –

ez egész egyszerűen nincs így.

Annak ellenére sem, hogy a legfőbb ügyész többször hivatkozott arra, hogy a magyarok korrupciós érzete magasabb, mint amennyi korrupció valójában van Magyarországon.

Ezekben az ügyekben mi lenne a legfőbb ügyész feladata?

A Legfőbb Ügyészségnek legalább azokban az ügyekben el kellett volna járnia, amelyet az elmúlt években mi országgyűlési képviselők és a sajtó felderített.

Legyenek azok Mészáros Lőrinc ügyei vagy azok a kommunikációs ügyek, amelyek Balásy Gyulához köthetőek, és még lehetne sorolni számtalan túlárazott, felesleges építkezést, projektet, külföldi pénzköltést, kölcsönöket.

De ilyen kérdéseknél minden esetben feljelentésként értékeli azt a legfőbb ügyész, majd továbbadja az illetékes nyomozóhatóságnak, akik rendszeresen – villámgyorsasággal, tehát még 24 órát sem szánva az ügyre –, egyszerűen közlik, hogy az adott cselekmény nem bűncselekvény.

Lát-e ebben változást a közelmúltban?

Az utóbbi hónapokban ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy van olyan ügyészség, amely a nyomozóhatóságot mégis arra utasítja, hogy nyomozzon az ilyen ügyekben, de korábban ilyen nem történt. Egyetlen alkalommal volt információim szerint tanú meghallgatás, akkor is engem hallgattak meg.

Milyen nyomatékosító akciókat tervez?

A kérdésemre adott főügyészi válasz azt is mutatja, hogy sem realitásérzéke, sem humorérzéke sincs a legfőbb ügyészségnek – az utóbbit kevéssé várom el, de az elsőt mindenképpen.

Továbbra is benyújtom azokat az ügyeket a legfőbb ügyészséghez, amelyekben hivatalból kellene eljárniuk, anélkül, hogy erre egy képviselő vagy újságíró külön felhívná a figyelmet. Ezekből az ügyekből egyébként van egy nagyon szép aktánk, gyűjtjük őket, és majd a végelszámoláskor – ami hamarosan következik – majd jól jönnek ezek, amikor az ügyészség vezetőinek és egyes ügyészeknek érdemi választ kell adniuk.

A választ nem nekünk, politikusoknak kell megadnunk, hanem a magyar polgároknak arra, hogy miért hagyták, hogy idáig jussunk, hiszen a kormány miatt ma sokan Magyarországot az egyik legkorruptabb országnak tartják.

Ennek a következménye az is, hogy Rogán Antalt az Egyesült Államok egész területéről egyszerűen kitiltották.

A szobor ügyét folytatja?

Szeretnék más módszereket is alkalmazni annak érdekében, hogy a Legfőbb Ügyészség elrendelje a nyomozásokat és ha a nyomozóhatóságok eljárnak, akkor a Legfőbb Ügyészség tisztességesen felügyelje azokat.

Bármi lehetséges.