Elkezdte az országos közösségi közlekedés teljes átalakítását az új kormány. Az Országgyűlés még július végén elfogadta el az ehhez szükséges törvénymódosítást, így a parlament több más mellett döntött az Országos Közlekedésszervező, valamint egy országos gördülőállomány-kezelő cég, a Magyar Vonatflotta Zrt. létrehozásáról. Most ennek a két szervezetnek a működéséről jelentek meg a rendelettervezetek a kormány oldalán. Ezek társadalmi egyeztetésére augusztus 18-ig van lehetőség.
Központosítás jön
A közlekedési és beruházási miniszter már korábban többször beszélt arról, hogy szükség van a közösségi közlekedés versenyképességének javítására – és ahogy Vitézy Dávid szintén korábban többször elmondta –, ezen célok érdekében két új céget hoznak létre, az egyik egy, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mintájára működő Országos Közlekedésszervező társaság, a másik pedig egy országos gördülőállomány-kezelő cég, az állami flottakezelő és vonatlízinggel foglalkozó Magyar Vonatflotta Zrt. – erről még augusztus elsején számolt be a szakminiszter a Facebookon.
Vitézy Dávid azt is kiemelte: a cél az, hogy a jövőben országosan is egyetlen, egységes rendszerben, modern alkalmazások segítségével lehessen tájékozódni a járatokról és a tarifákról, függetlenül attól, hogy az utasok éppen a MÁV, a Volán, a GYSEV vagy más szolgáltató járművére szállnak fel. Az Országos Közlekedésszervező képes lesz összehangolni a helyközi, az elővárosi és a távolsági vonatok, valamint a buszok menetrendjét, és felgyorsítja a közösségi közlekedés fejlődését.
Az Országos Közlekedésszervező létrehozásával a vasúti és a buszközlekedés végre valóban egységes, összehangolt és utasközpontú rendszert alkothat, emellett lehetőséget teremt a városok és az állam közötti szorosabb együttműködésre az elővárosi közlekedésben is. A kormány által most közzétett javaslat szerint az állam teljesen átalakítja a meglévő rendszert, megváltozik, hogy ki lesz a megrendelője és a megszervezője a regionális és az elővárosi közösségi közlekedési szolgáltatásoknak országos szinten.
A rendelet szerint a módosítás célja egyértelműen az, hogy a közösségi közlekedésben egységesebb legyen a megrendelés és a közlekedés megszervezése, valamint ehhez kapcsolódóan az ellenőrzést is egységesítik. A társaság emellett ellenőrzi is azt, hogy a szolgáltató teljesíti-e a megrendelést. Ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy az Országos Közlekedésszervező meg fogja vizsgálni azt, hogy a szolgáltató kiállítja-e az adott vonalra a megrendelt járatokat, a buszokat és a vonatokat, továbbá megfelelő minőségben nyújtja-e azt a szolgáltatást, amire szerződött.
A menetrendet is az Országos Közlekedésszervező állítja össze
Eddig Magyarországon országos szinten a közlekedési szolgáltatás teljesítésének ellenőrzését a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) látta el. A miniszteri rendelet szerint a jövőben ez is meg fog változni, és a jövőben az Országos Közlekedésszervező fogja meghatározni azt, hogy a közszolgáltatónak évente mennyi ellenőrzési díjat kell fizetni. Fontos részlet, hogy ezt az összeget a közlekedési és beruházási miniszternek kell jóváhagynia. Az összeg megtekinthető lesz abban a szabályzatban, amelyet az Országos Közlekedésszervező tesz majd közzé a honlapján. A rendelet megemlíti, hogy a díj összegét az éves közszolgáltatási menetrend jóváhagyását követően állapítják meg.
Fotó: Vitézy Dávid/Facebook
Miniszteri szintre emelt feladatok
A tárca elképzelései szerint az Országos Közlekedésszervező bizonyos esetekben elláthatja a közlekedésért felelős miniszterhez tartozó feladatokat abban az esetben, ha erre egy külön jogszabály felhatalmazza. Egyelőre nincs szó a rendeletben arról, hogy konkrétan milyen feladatok jöhetnek szóba, ezt várhatóan egy későbbi jogszabályban fogják részletezni.
Jön a Magyar Vonatflotta társaság
A másik cég, amelyet létrehoznak, az országos gördülőállomány-kezelő vállalat, a Magyar Vonatflotta Zrt. A cégnek – ahogy azt a közlekedési és beruházási miniszter többször kihangsúlyozta-, első legfontosabb feladat lesz, hogy felvegye az Európai Uniótól a közösségi közlekedés fejlesztésére lehívható 1,8 milliárd forintos támogatást, amelyből több más mellett HÉV-szerelvényeket és InterCity-motorvonatokat vásárol majd Magyarország. Az elképzelések szerint ennél a 100 százalékban állami tulajdonban lévő cégnél lesz a teljes hazai járműpark, ezeket a járműveket pedig a vasúttársaságok – köztük a MÁV Start Zrt. és a MÁV-HÉV Zrt. – lízingelni fogják.
Fotó: Vitézy Dávid/Facebook
Legalább 3 éves vasúton szerzett tapasztalat
A rendelet arra is kitér, hogy milyen feltételek támaszt az állam a gördülőállomány-kezelő társaság vezető tisztségviselőjével és vezető testületének tagjaival szemben.
A szakmai és személyi feltételekről közzétett elvárás szerint a társaság vezető testületének tagja vagy vezető tisztségviselője az lehet, aki a törvényi feltételeken túl rendelkezik legalább alapképzésben szerzett felsőfokú műszaki, közgazdasági, természettudományos, jogi vagy pénzügyi végzettséggel és van legalább 3 éves, vasúti járműkarbantartásban, vasúti eszközgazdálkodásban, pénzügyi, kockázatkezelési, közlekedési jogi vagy ezekhez kapcsolódó területeken szerzett szakmai gyakorlata.
A társaság vezető tisztségviselője és vezető testületének tagja köteles objektíven és befolyásmentesen ellátni a feladatait, amellett, hogy a tervezet szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is előír a társaság vezetői számára.
Egy országos közlekedésszervező cég felállítására Vitézy Dávid már 2022 májusában még az Orbán-kormány közlekedési államtitkáraként is tett kísérletet: akkor alakult meg a Nemzeti Közlekedési Központ (NKK). A céget végül Lázár János Építési és Beruházási Minisztériuma először beolvasztotta a szaktárcáa, később pedig Lázár János megszüntette a társaságot.
