„A Rákospalota-Újpest vasútállomáson vagyunk, ez nem egy felújított vasútállomás, nem ilyet képzeltünk magunknak” – ezzel a felütéssel kezdte a miniszterelnök, aki közlekedési és beruházási minisztere társaságában a Budapest Nyugati-pályaudvar és Szob között közlekedő S70-es személyvonattal érkezett. Magyar Péter kiemelte, hogy rekordsebességgel teljesítették azt az ígéretüket, hogy hazahozzák az uniós forrásokat, az előző kormányülésen pedig döntöttek a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv elindításáról. A kormányfő szerint a magyar vasút fejlesztése jóval túlmutat a közlekedéspolitikán.
Fotó: Klasszis Média/Sipos Ildikó
Hat fejlesztési irány van
Magyar Péter hat fejlesztési irányt jelentett be. Az első a versenyképes eljutás lehetőségének biztosítása minden megyeszékhelyre, száz kilométer per órás átlagsebességgel, a második egy megbízható regionális vasúti hálózat kialakítása, és ehhez kapcsolódóan a busz és a vasúti menetrend összehangolása. A harmadik egy erős elővárosi vasút létrehozása, a tram-train rendszer bővítése, a negyedik a partnerség Budapesttel, a központi régió fejlesztése. Az ötödik a vasúti áruszállítás helyzetének javítása, a hatodik pedig a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése.
Magyar Péter szerint a tényeket egészen mást mutatnak: most 43 éves a vasúti kocsik átlagéletkora, óriási lemaradás van az akadálymentesítésben, az utastájékoztatás a vasútvonalak 73 százalékán hiányzik.
Felvesszük az osztrák tempót a vasúti fejlesztésekben
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv egy kormányzati ciklusokon átívelő program, és összességében 3550 milliárd forint felhasználását irányozza elő – erről már a közlekedési és beruházási miniszter beszélt. Vitézy Dávid elmondta, hogy ez az összeg léptékét nézve már Ausztria szintje. Tavaly itthon alig 20 milliárd jutott vasútfejlesztésre. 700 milliárd euróból új IC-kocsikat és HÉV-szerelvényeket fognak vásárolni. Az Európai Beruházási Bank (EIB) hiteléből vasúti pályafejlesztésre fordítanak forrásokat. Vasútállomásokat újítanak meg, és akadálymentesítést végeznek.
A tervezés céldátuma 2030
A közlekedési és beruházási miniszter elmondta, hogy az Intercity flotta lecserélésére 35 új, 400-500 fő befogadására alkalmas motorvonat beszerzését indítják el, és összesen 42 darab 120 méteres alacsonypadlós, klimatizált új HÉV-szerelvényt szereznek be. Az első új járművek érkezése e kormányzati ciklus végére várható. Az a tervük, hogy az agglomerációs településekről negyedóránként elérhető legyen a főváros, az intercity vonatok pedig óránként induljanak Budapestre.
A repülőtéri gyorsvasút esetében koncessziós programban gondolkoznak. A miniszter azt mondta, felülvizsgálják a korábbi kormány által között reptéri gyorsvasúti koncessziót.
Fotó: Klasszis Média / Sipos Ildikó
Felszállás közben szerelnek, de már idén is lesznek felújítások
Vitézy Dávid elmondta, hogy már idén nyáron elindult az úgynevezett „lassú jel” felszámolási program. Ez azokat a vonalakat érinti, ahol jelenleg sebességkorlátozás van érvényben. Zajlik a szolnoki vasútállomás váltóinak cseréje. Itt most a váltók 20 kilométer per órás áthaladást tudnak biztosítani.
A közlekedési és beruházási miniszter beszélt a tíz legnagyobb hazai vasútállomás – köztük Debrecen, Szeged, Győr termináljainak – a megújításáról is. Elmondta, hogy szeretnének bevonni magántőkét, de nem úgy, hogy kijátsszák a közvagyont. A vidéki vasútállomások megújítására is átfogó programot indítanak.
Fotó: Klasszis Média / Sipos Ildikó
A cél a 160 kilométer per órás sebesség a vasúton
Vitézy Dávid szerint el kell érni azt, hogy a vonatok sebessége valós alternatívát kínáljon azzal az utazási sebességgel, ami ma az autópályán érhető el. A közlekedési és beruházási miniszter elmondta, hogy még idén el fog készülni a Debrecen-Balmazújváros vonal villamosítása, átfogó fejlesztések lesznek a Budapest-Miskolc, és a Hatvan-Füzesabony közötti szakaszon. Megkezdik a Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros vonalon a tram-train előkészítését. Tervezik a Nagykáta-Újszász vonal teljes felújítását, és a Budapest-Szeged fővonal átfogó fejlesztésének előkészítését, valamint megkezdik a Budapest-Győr elővárosi közlekedésének előkészítését is, továbbá a fővonal modernizálását. Szintén hozzáfognak a pécsi fővonal felújításának tervezéséhez. Vitézy Dávid elmondta, hogy a vasúti beruházások átlagos ciklusideje 7-8 év, az idő felét pedig az előkészítés teszi ki.
Több budapesti fejlesztés szintén megkezdődik idén
A Déli pályaudvaron a felújítási munkákat rögtön elkezdik, erre 40 milliárd forint áll rendelkezésre. Hosszú távon az a cél, hogy mélyítsék az alagutat, hogy az emeletes vonatok is elférjenek alatta. A csepeli és a ráckevei HÉV felújításának első ütemét szintén el tudják elkezdeni. Kész tervek vannak arra, hogy a HÉV-szerelvények a Kálvin téren elérjék majd a metrót, de ez még nem 2030-ra fog megvalósulni. A gödöllői HÉV esetében újra kell indítani a teljes tervezést. Reális lehet viszont 80 milliárd forintból az M3 metró meghosszabbítása Rákospalota-Újpestre 2030-ra.
A kormány döntött a Gubacsi híd teljes újjáépítésének megkezdéséről is. A Budapest-Belgrád vasútvonalon a vonatbefolyásoló rendszerek még nincsenek készen. Ha ez a biztonsági szint megbízhatóan működik, akkor elindulhat a közlekedés. A kínaiak jelenleg szoftverfejlesztést végeznek, ennek már szerdán meg lehet az eredménye, ha minden rendben lesz, ősszel megindulhat a forgalom.
A magyar kormány még június végén hivatalosan is kezdeményezte a Budapest-Belgrád vasútberuházással kapcsolatos titkosítás feloldását. Vitézy Dávid lapunk kérdésére elmondta, hogy a napokban kínai diplomáciai körökből választ kap arra, hogy a kínaiak megteszik-e ezt a lépést, így a magyar kormánynak pontos rálátása lesz arra, hogy milyen feltételekkel kötötték meg az Orbán-kormány idején ezt a gigaszerződést.
