Élelmiszer-vásárlás: a hatóságoké a főszerep, zseblabor híján

Vissza-visszatérően vizsgálja a mértékadónak tartott amerikai Consumer Reports (CR) fogyasztóvédelmi szervezet az élelmiszerekbe kerülő műanyagszármazékokat, amelyek lassan, évtizedek alatt felhalmozódva az emberi szervezetben komoly egészségkárosodást okozhatnak. A legfrissebb tesztben a biszfenolok és a ftalátok jelenlétét elemezték.

Elkészült a legújabb "vadászat" eredménye

Ezek az anyagok akkor kerülnek az élelmiszerekbe, amikor azok műanyaggal érintkeznek. Akár olyankor, amikor gumikesztyűvel fogják meg azokat vagy egy futószalagon haladnak. A legjellemzőbb forrás a csomagolás. A műanyagok rugalmasabbá tételéhez használt lágyítók ugyanis árasztják magukból a káros vegyi anyagokat.

Mi az a biszfenol A? 

A magyar hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonságit Hivatal (Nébih) leírása szerint a "biszfenol A" vagy röviden "BPA" az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyipari termék, melyet polikarbonát műanyagok és epoxigyanták előállításához használnak fel. Az évente világszerte 2,7 millió tonna volumenben készített anyaggal nagyfokú hő- és törésállósága okán az élet számos területén találkozhatunk, így például műszaki cikkek (mobiltelefonok, számítógépek, konyhai eszközök) burkolataként, autóalkatrészként, szemüveglencseként vagy fogtömésként is felhasználják. Az élelmiszer-biztonsági hatóságok, szakemberek azért kezdték fokozottabban vizsgálni az elmúlt időszakban, mert a kemikáliát palackok, cumisüvegek, konzervek és más csomagolóanyagok révén az élelmiszeripar is előszeretettel használja. A lakosság a fentiek mellett ivóvízzel, valamint epoxialapú padló, ragasztó vagy festék révén is érintkezhet az anyaggal.
Az utóbbi időben számos tanulmány született a biszfenol A lehetséges káros egészségügyi hatásairól állatokban, ezek – a nagy egészségügyi világszervezetek számára nem kellően bizonyított módon – többek között a szaporodás szervrendszerét érintő rendellenességeket, valamint pajzsmirigy- és hormonzavarokat kiváltó hatást tulajdonítanak a BPA-nak.
A csecsemők BPA-expozíciójának legfontosabb forrását a polikarbonát cumisüvegek jelenthetik, ezért ilyen cumisüveg gyártásához 2011 óta már nem használható biszfenol A. Az európai élelmiszer-biztonsági szervezet, az EFSA 2015-ös értékelésében a korábbi 50 μg/ttkg-s (50 mikrogramm testtömeg-kilogrammonként) tolerálható napi bevitel (TDI)  helyett egészségügyi irányértékként 4 μg/ttkg-s mennyiséget állapított meg.

A CR 25 éve „vadászik” ezekre az összetevőkre az élelmiszerekben. A friss tesztben közel száz - az amerikai piacon forgalmazott - terméket vizsgáltak meg az áruházak és a gyorsétteremláncok kínálatából. Azt találták, hogy a biszfenolok és a ftalátok összességében továbbra is széles körben jelen vannak mindabban, amit az emberek fogyasztanak. Ráadásul szinte minden élelmiszerben nagy arányban mutathatók ki. Ez nem függ attól, hogy milyen típusú a csomagolásuk vagy milyen termékről van szó. Ezeknek az ismérveknek az alapján nem lehet eldönteni, mit vásároljunk meg és mit ne.

Mik azok a ftalátok?

Hivatalos nevükőn a  ftálsav-észterekről (ftalátok) a Nébih azt írja, hogy azokat a műanyagipar lágyítószerként és technológiai segédanyagként használja. A széles körű alkalmazásnak köszönhetően a ftalátok többféle módon is az emberi szervezetbe kerülhetnek, például élelmiszerekkel, porral, a tárgyak bőrrel vagy nyálkahártyával való érintkezése útján. A ftalátok bekerülhetnek az élelmiszerekbe a környezetből vagy az élelmiszerekkel érintkező anyagokból, mivel néhány ftalát felhasználható bizonyos élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokban. Mivel a ftalátok a műanyagból beoldódhatnak az élelmiszerbe, maximálisan megengedett kioldódásuk jogszabályban rögzített. Bár a különböző ftalátok eltérő módon hathatnak a szervezetre, egyes ftalátokról állatkísérletekben kimutatták, hogy a hormonrendszerre, a reproduktív szervekre, a fejlődő magzatra, valamint a májra káros hatást gyakorolhatnak. A változatos, frissen készített étrenddel, kevesebb félkész étel fogyasztásával, valamint a különböző márkájú termékek váltogatásával csökkenthetjük az elfogyasztott ftalátok mennyiségét. Fontos, hogy a kisgyermeknek csak olyan tárgyakat engedjünk szájba venni, melyeket erre a célra gyártottak.

Jó és rossz hír

A Consumer Reports ominózus vizsgálat szerint a biszfenolok aránya a tesztelt termékek majdnem 80 százalékában csökkent a 2009-ben mért szinthez képest. Ez jó hír. Ugyanakkor a ftalátoké minden termékben jóval magasabb volt, mint a biszfenoloké. Ez rossz hír.

Talán érdekesebb ennél, hogy kiderült: óriási különbségek lehetnek egyes termékek között. Még az azonos típusúak között is. Például az amerikai Pizza Hut Original Cheese Pizzájában feleannyi volt a ftalát szint, mint a Little Ceasars hasonló termékében. Ugyanakkor még az azonos márkákhoz tartozó termékek esetén jelentősen ingadozhat azok károsanyag-tartalma.

Hogyan lehet küzdeni a ftalátok ellen? 

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által készített összefoglalóból kiderül, hogyan lehet kikerülni a ftalátokat. 

A vásárlóknak, fogyasztóknak a CR jelentésének tanulmányozásán kívül nem igazán van lehetőségük arra, hogy a saját kezükbe vegyék az egészségük védelmét. A hatóságokon múlik, hogyan szabályozzák a vegyi anyagok megengedett mennyiségét a műanyag termékekben. A CR egyébként megkérdezett néhány gyártót, mit szólnak a teszteredményeihez? A válasz az volt, hogy betartják a megengedett határértékeket.