Hiába dübörögnek az ezermilliárdos debreceni nagyberuházások – BMW autógyár, CATL akkumulátorgyár – a reptér ebből egyelőre (!) szinte semmit sem érez. Jól tükrözi ezt a kettősséget az utasforgalom, amely az elmúlt években és idén sem közelít a 2019-es rekordhoz. Az akkori, 600 ezres szintnek ugyanis tavaly csak a felét tudták elérni, idén pedig még a 300 ezres utasforgalom is billeg – egyes becslések szerint ez inkább közelebb lesz a 200 ezerhez. (Csak összehasonlításként a két regionális versenytárs légikikötő forgalma fokozatosan emelkedik. A nagyváradi kis repülőtér évente 150 ezer, a kolozsvári pedig több mint három millió utast fogad évente. Az előbbiben idén egy új terminálépületet adtak át, az utóbbiban pedig az új kifutópálya mellett a terminálépületet is bővítették.)
A debreceni nemzetközi reptér forgalomcsökkenésének egyik oka az, hogy a Wizz Air bezárta debreceni bázisát, és több járatot is töröltek a menetrendből. A római mellett megszüntettek két állandó járatot, az isztambulit, és az eindhovenit is ezek a menetrendben novembertől már nem érhetőek el. A legnépszerűbb, londoni célpontra is csak heti öt járat üzemel.
Ennek ellenpontja a Lufthansa, amely immár hetente négy járatot indít Debrecenbe – jórészt az ott épülő BMW gyár alkalmazottait szállítják a hajdusági városba. A reptér stagnálásába azonban az ottani szegényes infrastruktúra is szerepet játszik. Az egykori szovjet légibázisra ugyanis sok tízmilliárdot kellene költeni, s ezen belül is a kifutópálya állapota kérdéses. Emlékezetes, hogy idén nyáron rövid időre le kellett zárni a repülőteret a pálya alkalmatlansága miatt. Ennek felújítása úgy néz ki megoldódhat, mert az új kifutó tervezésére feltételes közbeszerzési eljárt tettek közzé a minap.
Forrásaink szerint viszont nem a jelenlegi pálya rendbe hozatala a cél, hanem egy új dél-nyugat irányú kifutópálya építése. Ez a korábbi 80 méter széles szovjet betonszalag helyére kerülne, egyelőre még nem tudni, hogy mikor.
A pálya áthelyezése azért indokolt, mert a reptér bővítése és a kifutópálya meghosszabbítása másképpen nem lehetséges. Úgy értesültünk, hogy az új kifutó építésének ideje alatt a reptér zavartalanul működik majd.
Forgalom Debrecen és Kína között
A felújítás és bővítés a tulajdonos Nemzetgazdasági Minisztérium tervei és lehetőségei szerint valósulhat meg. Egyelőre még ismeretlen határidővel. A megoldást a robbanásszerűen növekvő debreceni beruházások kényszeríthetik ki.
Ennek első jele, hogy beindult a teherszállító forgalom Debrecen és Kína között.
Novembertől a cargo gépek hetente négy alkalommal landolnak Debrecenben. A reptéri áruforgalom bővülése a raktárkapacitás növekedését is feltételezi. Novemberben adták hírül, hogy a helyi illetőségű – és a repterek korábban tulajdonló – Xanga Cégcsoport a Ghibli Szállítmányozó Kft.-vel szerződött reptéri raktárkapacitás bővítésre. Az áruszállítással foglalkozó, budapesti székhelyű cég egy 22 ezer négyzetméteres raktárcsarnokot bérel a Xangától, amelyet készárutárolásra használnak majd. A két cégcsoport a jövőben vasúti terminál üzemeltetését is tervezi.
A cég jövő áprilisban veszi át a még épülő, 22 ezer négyzetméteres csarnokot. A Ghibli 2025-ben és 2026-ban további két raktár bérlését is tervezi a reptéren, amivel megduplázná raktári tárolókapacitását. A Xanga ezekben a hetekben fejez be egy nyolcvan szobás reptéri hotel beruházást, amelyre szintén égető szükség van.
