Az egész világon ismert a gyártóknak, esetleg kereskedőknek az a szokása, hogy ugyanazért az árért kevesebb árut adnak. Egy, a héten megjelent magyar jogszabály ezt a kérdést próbálja rendezni azzal, ha változik egy termék kiszerelése, azt fel kell tüntetniük az 1 milliárd forint feletti árbevételt elérő boltoknak. A szabályozásról részletesen a Buksza blog - a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor és Privátbankár mindennapi pénzügyekkel és kiskereskedelemmel foglalkozó szerkesztőségi blogja - írt részletesen szerdán.
A témával foglalkozó szakértők shrinkflationnek, zsugorflációnak keresztelték el a jelenséget. A szó arra utal, hogy ez valójában burkolt áremelés, azaz része az inflációnak. Éppen ezért ezt a megoldást azonban nevezik még rejtett áremelésnek vagy éppen legrammozásnak is. Az Ipsos közvélemény-kutató 33 országban végzett felmérése szerint átlagosan a fogyasztók majdnem fele, 46 százaléka tapasztalta a zsugorflációt. A legérzékenyebben a brit vásárlók reagálnak, akik 64 százaléka bosszankodott már ezen. A második helyen a franciák állnak, 63 százalékkal, a harmadikon a németek 62 százalékos aránnyal.
Egyelőre nincs magyarázat arra a különbségre, hogy - az Ipsos-kutatás szerint - Latin-Amerikában és Ázsiában kevésbé feltűnő a zsugorfláció. Például a kolumbiaiaknak csak 28, az indiaiaknak csak 30 százaléka mondta, hogy tudja miről van szó.
Érdekes részletnek tűnik, hogy a vásárlók több mint ötöde, 22 százaléka úgy véli: elfogadható, hogy a gyártók időnként, egy-egy árujuk esetén csökkentik az ugyanannyiért kínált termékek mennyiségét. Szerintük mindegy, hogy árat emelnek a korábbi mennyiséget adva vagy ezt a trükköt vetik be.
Nem meglepő azonban, hogy globális átlagban az Ipsos-felmérésében megszólalók majdnem fele, 48 százaléka elfogadhatatlannak tartja a zsugorflációt. A bosszankodás a franciák körében a legerősebb. Az ottani vásárlók 67 százaléka utasítja el a trükköt. A shrinkflation elérte az Európai Bizottság ingerküszöbét is. A testület a vásárlókat átverő marketingtechnikák között tartja nyilván ezt a fajta áremelést. A francia kormány törvényben akarja kötelezni a gyártókat és a kiskereskedőket arra, hogy a termékek mellett figyelmeztetést helyezzenek el, amikor mennyiségük csökken ugyanazért az árért. Ezt most a kiskereskedők egy részénél tette meg a magyar kormány az említett jogszabállyal.
Nem igazán lehet tudni, ki találta ki és mikor
A shrinkflationnel kapcsolatos érdekesség, hogy nem lehet visszakeresni, ki találta ki és mikor. Ez annyiban érthető, hogy a módszer lényege éppen az áremelés eltitkolása. A gyártók azzal védekeznek, amikor az orruk alá dörgölik, hogy átverik a fogyasztókat, hogy csak megkönnyítik nekik a drágulás tudomásul vételét.
Rájöttek arra, hogy az emberek egyszerűen lelkileg rosszabbul tűnik az inflációt, mint a zsugorflációt. Más kérdés, hogy a jelenség mára mindennapivá vált, így mégis csak elérheti a fogyasztók tűrésküszöbét – írja Anvay Suri, a shrinkflationnel foglalkozó közgazdász Mediumon megjelent bejegyzésében.
A szakértő 1988-ig követte vissza a jelenséget. Abból az évből származik egy beszámoló, amelyből kiderül, hogy egy kávéterméket, amelyet egyfontos (nagyjából fél kilogramm) mennyiségben árultak, elkezdtek kisebb mennyiségben kínálni ugyanazért az árért.
Ez az eset a zsugorfláció egyik különösen becsapós formája volt, ugyanis a termék dobozát nem változtatták meg, csak a benne lévő áru mennyiségét. Így első látásra, a feliratok elolvasása nélkül nem feltétlenül lehet kiszúrni a trükköt. A szakértő szerint ezt a fajta értékesítési magatartást főként az élelmiszerek, az italok és a mindennapi háztartási cikkek gyártói alkalmazzák. Az elektronikai termékek esetében előfordulhat, hogy ugyanazért a pénzért gyengébb minőségű eszköz ad a kereskedő.
Érdemes figyelni egy-egy termék csomagolásának változását. A gyártók ugyanis sokszor azzal próbálják tovább leplezni leplezett áremelésüket, hogy a korábbinál nagyobb csomagolásokat vezetnek be egy-egy termék zsugorflációjával párhuzamosan. A vécépapírgyártók például szívesen éltek ezzel a dupla csavarral.
A francia Carrefour áruházlánc nemrégiben bevezette a trükkre figyelmeztető jelzést. Addig, amíg más áruházak nem követik ezt a példát, érdemes figyelni a kilós árat, amit kötelező feltüntetni a termékek mellett. Azok a látható infláció mellett a zsugorflációt is leleplezik. Ahogy a korábi cikkünkben is utaltunk rá, a zsugoflációval szemben lehet védekezni, mégpedig azzal, ha a vásárló a kilóra vagy térfogatra vetített - Magyarországon is kötelezően feltüntetendő - egységárat is megnézi a vásárló egy-egy terméknél. Igaz, ettől még az árat nem tudja befolyásolni.
