4p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Idén március 31-én kell előreállítanunk egy órával az időmérőinket, tehát húsvétvasárnap egy órával kevesebbet pihenhetünk. De vajon tényleg ártalmas-e ez az egészségünknek? Neurológus mondja el a véleményét.

Talán kevesen tudják, hogy az óraátállítás ötlete a 18. századi Amerikából származik. Benjamin Franklin amerikai államférfi és feltaláló 1784-ben vetette fel egy cikkében az óraátállítás lehetőségét, amely segíthetne az energiafelhasználás optimalizálásában.

Ám a gyakorlati alkalmazása csak a 20. század elején vált elterjedtté. Az első országok, amelyek bevezették az óraátállítást, Németország és Ausztria voltak, az első világháború idején, 1916-ban. A cél az volt, hogy a háborús erőforrásokat hatékonyabban felhasználják azáltal, hogy az emberek több időt tölthessenek természetes napfényben. Az 1970-es évek olajválságai idején további országok csatlakoztak, hogy csökkentsék az energiafelhasználást.

Magyarországon 1980 óta alkalmazzuk
Magyarországon 1980 óta alkalmazzuk
Fotó: Depositphotos

A világon ma is számos ország alkalmazza az óraátállítást, de nem mindenhol egyformán. Egyes országok elvetették a gyakorlatot, mások változtattak a megvalósítási módján, és néhány régióban évente többször is változhat az időszámítás.

Magyarországon először 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és csak 1980-ban, energiamegtakarítási céllal tért vissza az emberek életébe.

A 2000-es évek elejétől vita övezi, hogy valóban szükséges-e az óraátállítás, hiszen az egy órás változás tavasszal és egy óra télen nem tűnik soknak, mégis hatással van az emberi szervezetre. Ezen kívül a korábbi energiamegtakarítási célt is egyre kevésbé szolgálja az átállítás. Éppen ezért 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését, a határozat szerint minden ország maga dönthetné el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretné-e véglegessé tenni.

A határidő akkor 2021 volt, de közbejött a koronavírus-járvány, így a legtöbb tagállamban azóta sem született döntés.

Mégsem olyan durvák a hatásai?

Az óraátállítás hatásairól folyamatosan zajlanak kutatások és viták, melyek részben az egészségügyi aggályokra összpontosulnak. Az emberi szervezet rendelkezik egy belső biológiai órával, amely szabályozza az alvási-ébrenléti ciklusokat és más biológiai folyamatokat. Az óraátállításnak a napi ritmusokhoz képest történő gyors változása zavart okozhat ezen biológiai órában, és ezáltal befolyásolhatja az alvást, a hangulatot és a teljesítőképességet.

Az óraátállításnak valóban lehetnek közvetlen hatásai az alvási szokásokra. Az embereknek időbe telik alkalmazkodni az új időszámításhoz, és ezalatt a rövid távú alváshiány, fáradtság és koncentrációs nehézségek problémákat okozhatnak. Az átmeneti időszakban megnövekedett stressz és alváshiány szerepet játszhat az érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és más krónikus állapotok kialakulásában.

Az óraátállítás ideiglenes hatása alatt csökkenhet a munkateljesítmény és növekedhet a balesetek kockázata. Az alváshiány és a biológiai óra zavara negatívan befolyásolhatja a döntéshozatalt és a reakcióidőt.

Azok, akik nehezen alkalmazkodnak az óraátállításhoz, tapasztalhatnak hangulati ingadozásokat, szorongást vagy depressziót is. És az alvási problémák és a biológiai ritmusok zavara hozzájárulhatnak a mentális egészség romlásához.

Ugyanakkor a SomnoCenter Alvászavar Központ szakértője, Dr. Szakács Zoltán neurológus főorvos, szomnológus szerint ez az egy óra plusz vagy mínusz nem számít akkora gondnak, amellyel az ember szervezete ne tudna megküzdeni. Az aggódás tehát kissé eltúlzott.

„Belső óránk egy idegsejt-csoport, mely a látóideg kereszteződése felett helyezkedik el. Ezáltal mindig érzékeli a külső világot, s ha például 8-10 órát repülünk, s leszállunk Amerikában, azonnal észleli, hogy ott más a helyzet. Szervezetünk másfél órát képes egy nap alatt visszaigazítani, vagyis 6 órával 4 nap alatt „végez”. Egy óra korrigálás gyakorlatilag 1 nap alatt végbemegy. Ilyenkor pedig valójában csak kismértékű alvásmegvonásról van szó. S bár van, aki érzékenyebb rá, az emberek döntő többsége 1-2 nap alatt alkalmazkodik az új helyzethez" - magyarázza a szakértő.

Az óraátállítás hatásai tehát egyéni különbségeken alapulnak, és nem mindenki érintett benne. Az óraátállítás témája a modern társadalomban továbbra is élénk viták tárgya, különféle szempontokat érintve, beleértve az energiamegtakarítást, az egészségügyi kérdéseket és a társadalmi alkalmazkodást is.

A következő óraátállítás a téli időszámítás miatt október 27-én lesz.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!