Ma már szinte elképzelhetetlen az, hogy valaki ne használja az internetet, a magyar társadalmat olyannyira átszőtte a technológia, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2024-ben már mindössze 0,6 százalék volt azok aránya, akik több mint egy éve nem használták az internetet. Az, hogy hogyan vált egyre elterjedtebbé az online világ, grafikonunkon is látványosan megjelenik:
Ennek fontosságát igazolja a KSH e-kereskedelmi statisztikája is, hiszen eszerint a 2024-ben a magyarok 81,9 százaléka vásárolt valamilyen formában az interneten, 61,7 százalék pedig rendszeresen tette azt. Miközben tehát a digitalizáció egyre inkább széleskörűvé válik, és a mindennapi ügyintézés egyre nagyobb hányada zajlik a webes térben, a veszélyek is nőnek.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Privátbankár korábbi cikkében kifejezetten a cégeket érintő kiberbiztonsági kockázatokkal foglalkozott – mint kiderült, a hazai vállalkozásoknak még van hová fejlődnie ezen a téren. Az Eurostat nemzetközi összehasonlítása szerint 2024-ben a magyar cégek 84,75 százaléka alkalmazott valamilyen védelmi megoldást, jelentősen elmaradva ezzel nemcsak 92,76 százalékos uniós átlagtól, de a Visegrádi Négyek valamelyikében működő társaikhoz képest is rosszabbul teljesítettek.
A cégek részéről hiányzott a megfelelő tudatosság is, hiszen mindössze a dolgozók 47,94 százaléka részesült bármilyen kibervédelmi oktatásban, így a többség nem tudja, hogyan védekezzen egy esetleg hackertámadás ellen. Az, hogy ezen a téren mekkora a lemaradás, különösen az EU-s adatokhoz viszonyítva látszik igazán, ugyanis kontinensi szinten megközelítőleg 60 százalék kapott ilyen irányú képzést.
Fotó: Depositphotos
Nemcsak a cégeknél van baj
A vállalkozások kiberbiztonsági statisztikája már sejteti, hogy Magyarország miért válik a bűnözők célpontjává ilyen téren. A veszély pedig valós, nincsen hiány hasonló ügyekből – tudtuk meg azután, hogy a kiberbiztonságot érintő kérdéseinkkel az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálatához fordultunk.
A rendőrségi adatai alapján a Büntető törvénykönyv (Btk.) 373. paragrafusa alá eső internetes csalások esetében 2024-ben 21 831, míg 2025 első három hónapjában 5747 eljárást regisztráltak – derült ki a szerkesztőségünknek megküldött válaszból. A Vidákovics & Partners ügyvédi iroda honlapján elérhető értelmezés szerint ide tartoznak például a bank nevében küldött üzenetek, amelyekkel kicsalják a felhasználó hozzáférésének jelszavát, majd visszaélnek ezekkel.
2024-ben 15 167, míg 2025 első három hónapjában 2532 olyan eljárás akadt, amelyben a Btk. 375-ös paragrafusa szerinti információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűncselekmény miatt járt el a rendőrség. Ide tartoznak az olyan ügyek, amelyekben a terhelt a „jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz”, azaz a hagyományos hackertámadások, köztük a zsarolóvírusok is.
Végül a legkisebb kategóriát a Btk. 423. paragrafusa szerinti, információs rendszer vagy adat megsértése miatt indított eljárások jelentették (ide tartoznak például az engedély nélküli belépések) – ilyenből 2024-ben 1488, 2025 első három hónapjában pedig 177 akadt. Az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása miatt 2024-ben 777, 2025 első három hónapjában pedig 2 eljárást regisztráltak a hatóságok.
A rendőrség közlése szerint a megküldött adatok a Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) rendszeréből származnak, így a cikkben szereplő számok a már lezárt eljárásokra vonatkoznak.
Felemás eredmények
A rendőrségi számok alapján kijelenthető, hogy a kiberbűnözés terén felemás eredményt tud felmutatni a hatóság – a hagyományos hackertámadások, vagy éppen a zsarolóvírusok esetében, azaz az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások miatt indult eljárások mindössze 14,3 százalékában sikerült azonosítani az elkövetőt. A kép lényegesen jobbnak bizonyult az online csalások esetében, ahol például pénzintézetek nevével éltek vissza, itt 80,8 százalékos volt az azonosítási arány.
Nem a vállalkozások jelentik a fő célpontot
Míg laptársunk cikkében kifejezetten a cégeket ért támadásokkal foglalkozott, a rendőrség válaszából kiderült, hogy a kibertámadások többségét magánszemélyek sérelmére követik el. Az ORFK éppen ezért hangsúlyozta:
a legfontosabb a lakosság tudatosságának növelése, hiszen odafigyeléssel, éberséggel és a szükséges mértékű gyanakvással ezeknek az eseteknek a jelentős része megelőzhető lenne.
A rendőrség egyúttal felszólította a lakosságot arra, hogyha bárki csalás áldozatává vált, vagy ilyen kísérlettel találkozott, jelezze az esetet az érintett pénzintézetnek, illetve tegyen bejelentést a 112-es hívószámon, vagy személyesen a rendőrségen. Kiemelték, ez akkor is kiemelten fontos, ha végül nem dőlt be az átverésnek a felhasználó, mert bejelentésével, feljelentésével segítheti a rendőrség munkáját és tehet azért, hogy mások se váljanak áldozattá.
