A növekedés nem egy egyszeri kiugrás, hanem egy folyamatos trend része: a lakossági hitelezés az elmúlt időszakban látványosan bővült.
Az adósságállomány emelkedésének fő oka a lakáspiac. A folyamatosan növekvő ingatlanárak miatt sok vásárló ma már csak jelentős banki hitellel tud saját otthonhoz jutni.
A lakásvásárlások mellett az állami támogatási programok és a jövedelmek emelkedése is hozzájárulnak ahhoz, hogy a teljes hitelállomány felfelé mozduljon.
A helyzet ugyanakkor nagyon különböző háztartásonként: míg egyesek egyáltalán nem rendelkeznek hitellel, mások akár 20–25 éves futamidőre is eladósodnak egy saját ingatlan megszerzése érdekében.
Ijesztő szám – de önmagában nem jelent válságot
Bár a 13 497 milliárd forintos összeg elsőre magasnak tűnhet, önmagában nem jelenti azt, hogy a magyar családok fizetőképessége veszélybe került volna.
A hitelállományt ugyanis nem érdemes önmagában vizsgálni: fontos szempont a háztartások jövedelme is. A magyar háztartások éves rendelkezésre álló jövedelme nagyjából 51 ezer milliárd forint, ehhez képest a teljes hitelállomány ennek körülbelül 26,5 százaléka.
Ez alapján a lakosság eladósodottsága jövedelmi szinten nem számít kiugróan magasnak.
Magyarország az EU egyik kevésbé eladósodott országa
Nemzetközi összevetésben még kedvezőbb a kép: Magyarországon a háztartások GDP-arányos eladósodottsága mintegy 18 százalék, ami az Európai Unió egyik legalacsonyabb értéke.
A legtöbb nyugat-európai országban ennél jóval magasabb szintet látni: Németországban a GDP felét, Franciaországban ennél is többet, Hollandiában pedig közel a teljes éves GDP-t kitevő háztartási adósságállomány is jellemző.
Fotó: mfor/Mester Nándor
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden háztartás könnyű helyzetben lenne – inkább azt mutatja, hogy országos szinten Magyarország nem számít túladósodottnak.
Mi áll a növekedés mögött?
A szakértői elemzések szerint a hitelállomány bővülése inkább a lakossági hitelezés újraerősödését jelzi, nem pedig egy kialakuló adósságválságot.
A hitelek mögött döntő többségében valós élethelyzetek állnak: lakásvásárlás, felújítás, vagy hosszabb távú beruházások.
A Bankmonitor szerint a növekvő hitelállomány önmagában nem feltétlenül negatív jelenség. Ha a családok stabil jövedelem mellett, kiszámítható törlesztéssel vesznek fel hitelt, az akár eszköz is lehet az élethelyzetek előrehozására.
A kockázat inkább egyéni szinten jelenik meg: egy rosszul megválasztott hitel, kedvezőtlen kamatfeltételek vagy túl magas törlesztőrészlet hosszú távon komoly terhet jelenthet egy család költségvetésében.
A lakáshitel felvétele hosszú távú elköteleződés, ahol akár néhány tized százalékos kamatkülönbség is jelentős, milliós eltérést okozhat a teljes visszafizetésben.
Éppen ezért szakértők szerint nem érdemes az első banki ajánlatot elfogadni, hanem több ajánlatot is össze kell hasonlítani – a kamat mellett a teljes költségek, a futamidő és az előtörlesztési feltételek is kulcsfontosságúak.
A rekordmagas hitelállomány inkább azt mutatja, hogy a lakossági hitelezés újra erősödik Magyarországon. Makrogazdasági szinten az ország továbbra sem számít eladósodottnak, ugyanakkor az egyéni pénzügyi döntések továbbra is komoly kockázatokat rejtenek.
A kérdés tehát nem az, hogy sok-e a hitel, hanem az, hogy ki, milyen feltételekkel és milyen biztonsági tartalék mellett vállalja azt.
