Az Európai Unió szankciók kivetésére készül Kínával szemben, mivel az egyes jelentések szerint fegyvereket szállít Oroszországnak – erről a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) írt. A lapnak három forrás is megerősítette, hogy Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője tájékoztatta az uniós tagállamokat a vonatkozó hírszerzési információkról, és intézkedéseket követelt a jövő heti külügyminiszteri találkozó előtt.
Egy magas rangú uniós diplomata „meggyőzőnek” nevezte a bizonyítékokat, amelyek igazolják a „fegyveres támogatás nyújtását”.
„Most az összes eszközt meg kell vizsgálnunk” – mondta a diplomata, aki utalt arra a lehetőségre is, hogy az unió üzleti, illetve kínai vállalatokra vonatkozó vagyon- és beutazási tilalmakhoz vezető listákat készítsen. Ez a gyakorlatban szankciós listákat jelent, amelyekkel kizárhatnának kínai cégeket az EU gazdaságából, illetve személyek utazását is korlátozhatnák.
A diplomata szerint közvetlenül kell tárygalni Kínával, és világossá tenni: „Mindig azt mondtátok, hogy semlegesek akartok maradni. Nem vagytok semlegesek.” Szerinte Kína a békéért sem tesz erőfeszítéseket: „A szörnyeteget etetitek.”
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Egy másik forrás szerint az unió válasza Kína reakciójától függ, és a szankciókról szóló vita még korai szakaszban van. A hírszerzési információk részleteibe a források nem mentek bele, de a magas rangú diplomata hivatkozott a Reuters hírügynökség szeptember végén megjelent oknyomozó anyagára. Eszerint az orosz állami fegyvergyártó konglomerátum, az Almaz-Antey leányvállalata, a Kupol Kínában egy új, nagy hatótávolságú harci drónt fejlesztett és tesztelt, és ott tervezi annak tömeggyártását az Ukrajna elleni háborúhoz. A munkába kínai szakembereket is bevontak.
A Reuters szerint a Garpiya-3 (G3) típusú új drón – a Garpiya-1 továbbfejlesztett változata – 50 kilogrammos robbanóanyag szállítására képes akár 2000 kilométeres távolságra is. A Reuters európai hírszerzési forrásokra, a Kupol és az orosz védelmi minisztérium közötti kommunikációra, illetve számlákra hivatkozott. A dokumentumok szerint hét katonai drónt szállítottak Kínából a Kupol oroszországi központjába, Izsevszkbe, köztük két G3 típusút, azonban sem a szállítás dátuma, sem a szállító kiléte nem ismert. Nem derült ki az sem, hogy pontosan hol találhatók a gyártó- és fejlesztési létesítmények Kínában.
A Reuters szerint a Kupol azt is jelezte, hogy nyolc hónapon belül képes lesz egy Kínában kifejlesztett REM 1 nevű harci drón gyártására, amely akár 400 kilogrammnyi robbanóanyagot szállíthatna. Két európai hírszerzési forrás szerint ez a rendszer hasonló lenne az amerikai Reaper drónhoz.
Szóba került egy orosz-kínai közös kutatási és fejlesztési központ esetleges létrehozása is a Hszincsiang tartományban található Kasgari különleges gazdasági övezetben. A hírügynökségnek sem a Kupol, sem az Almaz-Antey, sem az orosz védelmi minisztérium nem reagált. A kínai külügyminisztérium viszont azt állította, hogy nem tudnak ilyen projektről, Kínában pedig szigorú ellenőrzési intézkedések vannak érvényben a drónok exportjára vonatkozóan.
A cikk megjelenése után az EU, a NATO és az Egyesült Államok már szeptember végén aggodalmát fejezte ki. Borrell szóvivője szerint az EU elvárja a kínai hatóságok magyarázatát. Ha a jelentések igazak, azok bizonyítják, hogy Kína a hivatalos álláspontjával ellentétben fegyveres támogatást nyújt Oroszországnak. Egy NATO-szóvivő „nagyon aggasztónak” nevezte az információkat. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője közölte, hogy bár közvetlen bizonyíték nincs a kínai kormány részvételére, az azonban felelős azért, hogy kínai vállalatok ne szállítsanak fegyvereket. Az Egyesült Államok saját szankciók lehetőségét is fontolgatja.
Miért hozhatnak áttörést a kínai drónok?
A Mediumon megjelent elemzés szerint Oroszország eddig elsősorban iráni gyártmányú Shahed drónokat használt nagy hatótávolságú csapásaihoz. A „kamikaze” drónként is emlegetett Shahed-136 modell különösen fontos eszközük, mivel nagy hatótávolságú és jelentős robbanófej-kapacitással bír. Könnyű anyagokból épült, így alacsony radarjelet biztosít. Azonban a külföldi függőség és a szállítási lánc problémái, valamint az iráni drónok magas költségei kihívást jelentettek Oroszországnak.
Egy alacsonyan repülő Shaded-136 Ukrajnában:
Russian Shahed-136/Geran-2 long-range attack drone makes an ultra low-pass over a residential area in Sumy Oblast of Ukraine. pic.twitter.com/NPndYIXlw1
— Status-6 (Military & Conflict News) (BlueSky too) (@Archer83Able) October 21, 2024
A Garpiya drónok nemcsak hogy felveszik a versenyt a Shahedekkel, hanem felül is múlják azokat jobb repülési teljesítményük, nagyobb hatótávolságuk miatt. Ráadásul fejlett navigációs rendszerik és érzékelőik pontosabb célzást és nagyobb hatékonyságot biztosítanak, miközben alacsony radarjelükkel nehezen észlelhetők. Ezek a drónok többféle küldetésre alkalmasak, beleértve a felderítést és a precíziós csapásokat, ez pedig új fenyegetést jelent az ukrán erők számára.
A vélelmezett orosz-kínai együttműködés egyik fő előnye Oroszország számára a szankciók kikerülése, valamint a kínai ipari infrastruktúra kihasználása a tömeges előállításban, amit akár hosszú távú offenzívák támogatására használhatnak. A drónok Kínában történő gyártása lehetővé teheti Oroszországnak, hogy gyorsan hasznosítsa a harctéri tapasztalatokat és fejlessze a drónok képességeit. Kína ezzel párhuzamosan értékes katonai tapasztalatokat szerez a drónok nyugati védelmi rendszerek elleni alkalmazásáról, amelyet saját katonai fejlesztéseinél is hasznosíthat.
