5p

A csütörtöki már a háború 736. napja

  • Az ukrán különleges erők több tagja is meghalt a Herszon területen lévő Tendra-nyúlványon végrehajtott támadásban – áll a jelentésekben. Az ukrán különleges erők megerősítették a haláleseteket, és azt vélelmezik, hogy az elhunytak azért maradtak hátra, hogy biztosítsák a fő kontingens elmenekülését.
  • Megvizsgálják az orosz illetékes szervek az el nem ismert „Dnyeszter menti Moldáv Köztársaság” képviselői kongresszusának Oroszországhoz intézett felhívását, hogy védje meg a Dnyesztermelléket – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium. „A Dnyeszter menti lakosok, honfitársaink érdekeinek védelme az egyik prioritás” – közölte a moszkvai külügyminisztérium a RIA Novosztyi hírügynökséggel. A tárca szerint „minden megkeresést mindig figyelmesen vizsgálnak meg az orosz szakszolgálatok”. A szakadár moldovai „köztársaság” képviselőinek kongresszusa szerdán felhívást intézett az orosz parlament két házához, azt kérve, hogy tegyenek intézkedéseket az entitás védelmében a moldovai vezetés nyomása, a Chisinau által bevezetett „gazdasági blokád” közepette. A képviselők az ENSZ és a Független Államok Közössége (FÁK) főtitkárához, valamint az Európai Parlament vezetőségéhez és más nemzetközi szervezetekhez fordultak annak érdekében, hogy akadályozzák meg a konfliktus kiéleződését Chisinau és Tiraszpol között. Vitalij Ignatyjev, az el nem ismert köztársaság „külügyminisztere” a Rosszija 24 orosz hírcsatornának kijelentette, hogy a Dnyeszter melléki entitás mindenekelőtt diplomáciai támogatást vár Oroszországtól, mert Moszkva az egyik közvetítő az 5+2 rendezési formátumban. Az 5+2 formátumú tárgyalási platformban Moldova és a Dnyesztermellék a konfliktusban részt vevő felek, Oroszország, Ukrajna, az EBESZ közvetítőként, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig megfigyelőként vesz részt.
  • Ukrajna külügyminisztériuma szerdán óva intett Oroszország beavatkozásától a Moldovával szomszédos, szakadár Dnyesztermelléki régióban, amelynek szeparatista vezetői Moszkvához fordultak „védelemért”. Ezt a trükköt Oroszország már korábban is alkalmazta, hogy igazolja más országok megszállását.
  • A moldáv kormány propagandaeseménynek nevezte a dnyesztermelléki szeparatisták kérését. Az Ukrajna teljes körű lerohanását megelőző 2022 februárjában az oroszok által támogatott ukrajnai fegyveresek szintén Moszkva „védelmét” kérték.

Kisinyov propagandának tartja a szakadárok kérését. Fotó: Wikipedia
Kisinyov propagandának tartja a szakadárok kérését. Fotó: Wikipedia

  • A brit kormány szerdán kijelentette: az, hogy Ukrajna hogyan használja az adományozott cirkálórakétákat, „az ukrán fegyveres erők dolga”. A szigetország vezetése ezt az után közölte, miután Olaf Scholz német kancellár megjegyezte, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország esetleg részt venne a célba juttatásban, és hogy Németország nem keveredne hasonló tevékenységbe Taurus rakétáinak küldésével.
  • Ukrajna nem zárja le a lengyel határt, és nem is tárgyal erről – jelentette ki szerdán Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes. „Ukrajna nem zárja le a Lengyelországgal közös határait. Az ukrán fél részéről senki nem tárgyal erről” – írta Kubrakov az X-en. „A népünk a létezéséért harcol az orosz agresszorral vívott háborúban. Számunkra a stabil határok a túlélést jelentik. Donald Tusk lengyel kormányfő szerdán Varsóban közölte, hogy a lengyel kormány a kereskedelmet érintő átmeneti határzárról egyeztet Kijevvel. „Nem árulok el semmilyen titkot: az ukrán féllel a határ átmeneti lezárásáról, általában az árucsere leállításáról egyeztetünk” – válaszolt Tusk a norvég hivatali partnerével, Jonas Gahr Storével közös sajtóértekezleten egy újságírói kérdésre. Tusk jelezte: a határzár témáját azon a csütörtökre tervezett találkozón is napirendre tűzi, amelyen az ukrán áruk behozatala miatt is zajló lengyelországi gazdatiltakozások szervezőit fogadja.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az albán fővárosban, Tiranában tartott délkelet-európai országok csúcstalálkozóján a közös fegyvergyártás gondolatát szorgalmazta. Zelenszkij ukrán-balkáni védelmi fórumot javasolt Kijevben vagy valamelyik balkáni fővárosban, hasonlóan a brit és amerikai fegyvergyártó cégek tavalyi kezdeményezéséhez. A csúcstalálkozón 10 ország által aláírt közös nyilatkozat szerint vezetőik készek részt venni egy ukrán vezetésű svájci békecsúcson idén tavasszal, ahol Zelenszkij békevízióját vitatják meg.
  • Albánia, Bulgária, Észak-Macedónia, Montenegró és Románia csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, és fegyvereket, illetve felszerelést küldtek Ukrajnának. A Balkán egyes részein a volt Jugoszláviából visszamaradt jelentős fegyveripar található. Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, és sem Belgrád, sem Kijev nem ismeri el a függetlenségre igényt tartó albán terület, Koszovó függetlenségét, amely támogatja Ukrajnát, emellett pedig EU- és NATO-tagságra törekszik.
  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter péntektől Törökországban vesz részt egy diplomáciai fórumon – közölték az érintett országok kormányai. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő elmondta, hogy Lavrov találkozik török kollégájával, Hakan Fidannal.

(MTI, The Guardian)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!