A magyar katonák Csádba érkezésének még vannak politikai akadályai a Száhel-övezetben fekvő országban, ahol a puccsal hatalomra jutott csádi vezető, Mahamat Idriss Déby megnyerte a múlt heti elnökválasztást, és akinek Orbán Viktor is gratulált - írja a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó laptársunk a Privátbankár.
Fotó: Africa Development Bank
Csád és Magyarország megállapodást írt alá katonák fogadásáról a csádi fővárosban, N’Djamenában – idézi fel a The Africa Report. A Honvédelmi Minisztérium tavaly év végén sajtótájékoztatón jelentette be csádi partnerével egyetemben, hogy 2024-ben több mint 200 katonát küldhet Csádba. A katonák érkezése azonban még mindig nem történt meg. Bár néhány magyar tisztségviselő már megérkezett N'Djamenába, hogy előkészületeket tegyen, a magyar fegyveres egység tagjai csak a csádi nemzetgyűlés jóváhagyása után tehetik be a lábukat az országba, amely folyamat több hónapig is eltarthat – írja a The Africa Report.
Diplomáciai források szerint ez a terrorizmus elleni harc részeként tervezett bevetés soha nem valósulhat meg.
Déby környezetében többen is ellenzik, ami tönkreteheti az Orbán Viktor magyar kormányfő fia, Orbán Gáspár által eredetileg előterjesztett projektet. A katonatiszt Orbán Gáspár ma már édesapja biztonsági stratégiájának egyik alappillére a Száhel-övezetben – teszi hozzá a The Africa Report.
Magyar hírszerző központ?
A Vsquare oknyomozó portál friss hírlevelében azt írta, hogy az egyik közép-európai kormány biztonsági ügyekért felelős tisztviselője elmondta nekik, információik szerint a magyarok által tervezett csádi misszió állítólagos „terrorizmus- és migráció-ellenőrzési” céljai csupán ürügyek.
„Azt hallottuk, hogy a magyar kormány katonai hírszerző központot is létre kíván hozni Csádban, ami minket is érint. Prigozsin halála és a Wagner-csoport felbomlása óta Oroszország némileg elveszítette a befolyását Afrikában. Attól tartunk, hogy ez a magyar katonai hírszerző központ potenciálisan orosz érdekeket szolgálhat” – értékelte a tisztségviselő.
