- A késlekedő visszavonulás miatt az orosz hadsereg teljesen elvesztette az Urozsajne falut védő alakulatát és azt kisegíteni hivatott erősítését. A következő falu a frontnak ezen a szakaszán, amit az ukránok támadnak, Zavitne Bazsanja. Még ez is viszonylag messze van a fő orosz védelmi vonaltól.
- Az orosz hadsereg olyan iráni fejlesztésű Shahed kamikaze drónokat is használ, amelyeket Oroszországban gyártanak. A fegyvernek vannak az Egyesült Államokból és Kínából származó alkatrészei is, amelyeket az oroszok a nyugati szankciók ellenére be tudnak szerezni.
- Az orosz hatóságok rövid időre lezárták a kercsi hidat vasárnap, egy nappal azt követően, hogy az a híd ellen indított ukrán légicsapást meghiúsították. A lezárásra nem adtak magyarázatot.
- A hét végén Odessza felől a Krím félsziget nyugati partján lévő Armjanszk, Novoozerme és Szaki településeket támadó drónrajoknak szakértők szerint kettős céljuk volt. Az egyik a katonai célpontok rombolása. A helyiek például robbanások sorozatáról számoltak be a Novoozerménél lévő orosz katonai bázis környékéről. A másik az elterelés. Állítólag ehhez az akcióhoz csak olcsó kínai drónokat használtak, hogy elvonják az orosz erők figyelmét a kercsi híd elleni támadásról. Az utóbbi sikertelennek bizonyult.
- Volt egy harmadik ukrán légi támadás is, amely a Genicseszka-szoros feletti közúti híd ellen irányult. Ez a Krím északkeleti sarkra és Herszon régió déli tengerpartja között található. Orosz források szerint az ukránok 12 rakétával támadtak, amelyek közül három ért célba. Ezek jelentős kárt okoztak. Ezt a hidat az elmúlt hetekben kizárólag az orosz hadsereg használta utánpótlás szállítására a déli frontra. Ezen az útvonalon kerülték el a két megrongált Csongar közúti hidat, amelyek ettől nyugatra találhatók. Ezeknek az átjáróknak az elvesztése azzal jár, hogy a szállítások a nagy kerülőre kényszerülnek. A kerülőút északnyugat felé vezet, majd Dnyeper (Dnyipro) mentén visszafordulva visz kelet felé. Mivel ez az útvonal és a tőle délre lévő földutak közel vannak a herszoni frontvonalhoz, belül vannak a Dnyipro túloldalán telepített ukrán tüzérség lőtávolságán.
- Kétszeresére nőtt 2016 és 2022 között az orosz szövetségi költségvetés bevétele a rabok munkájából – derült ki a moszkvai pénzügyminisztérium adatából. A kötelező munkát mint büntetési formát 2017-ben vezeték be újra Oroszországban. Míg 2022-ben 19,1 milliárd rubel (67 milliárd forint) bevételt ért el ennek köszönhetően az állam, 2023 első félévében 7,6 milliárd rubel (26,7 milliárd forint) volt a bevétel. Rab munkásokat egyebek mellett a Kamaz teherautógyár és a harckocsikat gyártó Uralvagonzavod is foglalkoztat.
- A megszállt Krím félszigeten egy vízi élménypark három alkalmazottja súlyos büntetést kapott, miután egy a Telegram közösségi portálon megjelent videófelvétel szerint egy ukrán slágert énekeltek egy rendezvényen. A Guljanka című szám egyik sora úgy szól, hogy „Ukrajna még nem halt meg, ha mi így mulatunk”. Az orosz belügyminisztérium krími részlege szerint a három (19, 20 és 26 éves) fiatal „nyilvánosan táncolt egy elfogadhatatlan mondanivalójú ukrán dalra”. Ezért a hadiállapotra vonatkozó cenzúraszabályok alapján az orosz hadsereg megsértése címén ötezer rubeles (53 ezer forint) bírságot szabtak ki rájuk. Később felkerült a Telegramra egy másik videó, amelyen a Vlagyimir Putyin orosz államfőt éltető 2014-ben született dalt éneklik.
Guardian, Moscow Times, YouTube