A német kormány szerdán átfogó reformot indított el a német hírszerző szolgálatok jogköreinek bővítésére az Oroszország felől növekvő fenyegetésre, valamint a kémkedés, a szabotázs és a hibrid támadások veszélyére hivatkozva.
Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter szerint a cél az, hogy a német szolgálatok képesek legyenek „aktívan fellépni ellenfeleikkel szemben”. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal és a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) a tervek szerint a jövőben szigorúan meghatározott esetekben nemcsak megfigyelhetnék a fenyegetéseket, hanem aktívan be is avatkozhatnának.
A reform egyik központi eleme a digitális térben biztosított új jogosítványok köre.
A tervezet parlamenti elfogadása esetén a BND és az alkotmányvédelmi hivatal jövő évtől online „házkutatást” is végezhetne, vagyis hozzáférhetne az eszközökön tárolt adatokhoz. Bővítenék a titkosított kommunikáció lehallgatásának lehetőségét is, amely a korábban tárolt tartalmakra is kiterjedhetne. A tervezet fokozatos rendszert állítana fel az eszközök adatainak kiolvasására és a magánszámítógépekbe történő titkos beavatkozásokra: minél szélesebb körű hozzáférésről lenne szó, annál szigorúbb feltételeknek és ellenőrzésnek kellene megfelelni.
Fotó: Facebook / Anton Bendarjevskiy
A hírszerző szolgálatok ellenőrzését egyúttal megerősítenék, és az ellenőrzési feladatokban nagyobb szerepet kapna a Független Ellenőrzési Tanács. Nina Warken, a kancellári hivatal vezetője szerint Németország nem támaszkodhat tartósan a szövetséges külföldi szolgálatok támogatására, és a német hírszerzés nem maradhat el más európai partnerek mögött.
A kormány szerint a reform révén a német szolgálatok jogi értelemben egyes területeken felzárkóznának más európai hírszerző szolgálatokhoz. Dobrindt úgy fogalmazott: „valódi titkosszolgálatokká fejlesztjük hírszerző szolgálatainkat”.
A belügyminiszter szerint Németországot naponta érik hibrid hadviselési műveletek. A tervezet alapján például a külföldi hírszerzésért felelős BND egy Németország elleni kibertámadás vagy dezinformációs támadás közben beavatkozhatna egy idegen hatalom informatikai infrastruktúrájába. Az alkotmányvédelmi hivatal munkatársai pedig egyes esetekben titokban behatolhatnának lakásokba is. A tervezet bírálói attól tartanak, hogy a reform fellazíthatja a hírszerző szolgálatok és a rendőrség feladatainak szigorú elkülönítését. A kormánykoalíció részéről ugyanakkor Sonja Eichwede szociáldemokrata frakcióvezető-helyettes szükségesnek nevezte a reformot, és kiemelte, hogy a bővülő jogosítványokkal párhuzamosan az ellenőrzést is erősítik.
(MTI)
