Szeptemberben valószínűleg tartani fogka a kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa – vélik az Mfor Elemzői Konszenzusnak nyilatkozó szakértők. A nyár elején meghirdetett „mini” kamatcsökkentési ciklus ezzel tulajdonképpen véget ért, de a szakemberek többsége felhívja a figyelmet, hogy az év hátralevő részében még van tér további kamatvágásra. Ezért többen is úgy foglaltak állást,
a szeptemberi várható kamattartást inkább átmeneti szünetnek, mintsem a lazítási ciklus lezárásának tekintik.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A jegybanki kommunikáció friss üzenetei már a stabil forintárfolyam mellett teszik le a voksukat, hiszen – mutat rá Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza – ez nagyban befolyásolja az inflációt mint fő célt is. Szintén a forintárfolyamra mutatott rá Balog-Béki Márta, aki felidézte, a Varga Mihály nevével fémjelzett vezetés 2025 tavasza óta olyan monetáris politikát folytat, amely támogatja nemzeti fizetőeszközünk stabilitását, és ezzel valószínűleg most sem fog szakítani a jegybank. Az MBH Elemzési centrum vezető elemzője is rámutatott
a forint árfolyama erősen összefügg az inflációs várakozások alakulásával, azaz a forint további esetleges markánsabb gyengülése nemcsak az importárakon keresztül, hanem a várakozásokon keresztül is emelhetné az inflációt.
Fekete fellegek a Közel-Keletről
Pedig a hazai pénzromlási mutató – most még – kifejezetten kedvező képet mutat. Bár az augusztusi fogyasztóiár-index 0,1 százalékpontot emelkedett a júliusi adathoz képest, így ez még mindig kifejezetten alacsony, a szakértők már a gyülekező fellegekre figyelmeztetnek.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A fellegek pedig a Közel-Keletről érkeznek, az iráni konfliktus fokozódása a kőolaj-, de elsősorban a földgázárakat ismét az egekbe repítette.
Regős Gábor arra hívja fel a figyelmet, a földgáz világpiaci árának emelkedése a fix áras szerződések miatt zömmel késleltetve jelenik meg a fogyasztói árakban, ezek a szerződések pedig a legtöbb esetben október elején járnak le, azaz
„a gáz ára a lehető legrosszabb időpontban van ezen a magas szinten”.
Hozzáteszi, a magas gázár önmagában is inflációs kockázatot rejt, de emellett a folyó fizetési mérleg romlásán keresztül még a forintot is gyengíti.
Ráadásul a közel-keleti helyzet gyors és tartós rendezésére kevés esély látszik – írja elemzésében Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, aki szerint ez „a korábban vártnál hosszabb ideig magasabb és volatilisabb energiaárakat eredményez, ami erősíti a felfelé mutató inflációs kockázatokat”.
Szintén „a geopolitikai feszültségekből eredő növekvő külső inflációs kockázatokra” hívja fel a figyelmet Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője, aki úgy véli, ez is indokolja a fokozott jegybanki óvatosságot. Szintén felfelé mutató inflációs kockázatnak nevezi a romló geopolitikai helyzetből eredő energiaár-emelkedést Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője.
És ha ez még nem lenne elég, Balog-Béki Márta még az aszályt is megemlíti mint pénzromlási kockázatot, hiszen – fogalmaz –
„a gyenge termés magasabb élelmiszerárakat vetíthet előre”.
Fotó: Depositphotos
Ilyen geopolitikai környezetben nagy kérdés, mire számítanak Varga Mihályék. A negyedévente esedékes Inflációs jelentés szintén a héten érkezik, és a legutóbbi, júniusi jelentéshez képest leginkább negatív irányba változott a külső környezet – mutatott rá Balog-Béki Márta. Varga Zoltán szintén arra számít, a jegybank változatlan növekedési előrejelzés mellett kis mértékben emeli az inflációs prognózisokat. Regős Gábor viszont azt hangsúlyozta, bár a jövőre vonatkozó kilátásokat több tényező (energiaárak, forintárfolyam, aszály) érdemben rontja, de a már beérkezett pénzromlási adatok a vártnál jobbak voltak.
Érkezik a nagy bejelentés?
Az elemzők azonban nem is feltétlenül a kamatdöntést, sokkal inkább a már múlt hónapban is felvetett bejelentést várják a középtávú inflációs cél csökkentéséről. A hónap elején a Bloomberg jegybanki forrásokra hivatkozva azt írta, szeptemberben kamattartás várható, ezzel párhuzamosan
a jegybank 2,5 százalékra csökkentheti a fogyasztóiár-indexre vonatkozó célt.
Ami – figyelembe véve a közelmúlt egy évre vetített pénzromlási adatait – nem is teljesíthetetlen. Regős Gábor kerek perec meg is fogalmazta:
„egy alacsony inflációnál hitelesebb a cél csökkentése, mint egy olyan esetben, mint amikor a célt érdemben meghaladjuk”.
Az elemzők úgy látják, Varga Mihályék fél százalékpontos csökkentést tűzhetnek ki maguk elé, azaz az új középtávú inflációs cél 2,5 százalék lehet. Ezt az értéket tippelte meg Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető makrogazdasági elemzője is, valamint az Equilortól Varga Zoltán vezető elemző is. Előbbi hozzátette, ő maga emellett azt várja, az MNB 2027-re olyan inflációs előrejelzést ad, mely valamivel elmarad ettől a 2,5 százaléktól. (A júniusi Inflációs Jelentésben a jegybank 2,3 százalékra becsülte a jövő évi pénzromlási ütemet. – A szerk.)
A Bloombergnek kiszivárgott értesülések miatt az MNB vizsgálatot indított. Hogy a hírügynökséghez eljutott „értesülések” hogyan szivároghattak ki, arról Regős Gábor úgy vélekedett,
„egyre inkább úgy tűnik, hogy ez egy tudatos intervenció volt a jegybank részéről”.
Tény, az incidenst követően a forint erősödni kezdett, a magyar állampapírok hozama pedig hevesen csökkent.
Külföld szigorú
Persze volt honnan csökkenni, hiszen a magyar tízéves papírok hozamai a Monetáris Tanács augusztusi ülése óta 20 bázisponttal emelkedtek – idézte fel lapunknak Trippon Mariann. A CIB Bank szakértője ehhez azért hozzátette, hogy a német tízéves papírokhoz képest az országkockázati megítélésünk nem változott. Kiemeli, az ehhez hasonló futamidejű amerikai államkötvények a múlt hét elején az 5 százalékos szintet is „tesztelték”, ami 2023 óta nem volt ilyen magas, míg a német Bund hozama 2009 óta most van újabb csúcson.
Fotó: MTI
Ehhez igazodva a közelmúltban az Európai Központi Bank, valamint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is monetáris szigorítást hajtott végre – emlékeztetett több elemző is. Ez – fejtette ki Varga Zoltán az Equilortól – szűkíti a magyar kamatelőnyt, ami szintén óvatosságra inti az MNB-t. Hozzátette, a régiónkban a cseh és a lengyel jegybank is jelezte, „a következő időszakban mérlegelhetik a kamatemelés lehetőségét az emelkedő energiaárak miatt”.
Amire a piac vár
A szakértők a szeptemberi kamatdöntő ülésen túlmutató várakozásaikat is kifejtették lapunknak. Bár a Pénzügyminisztérium a pótköltségvetésben 7,5 százalékos hiánycélt jelölt meg, erre a piaci szereplők nem reagáltak.
Trippon Mariann ki is fejtette, mint fogalmazott, az új büdzsét csak október végén, november elején ismerhetjük meg.
„Ekkor kaphat a piac és a jegybank is iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a kormány milyen ütemben kívánja lefaragni a fenntarthatatlanul magas deficitet”
– húzta alá a CIB Bank szakértője. Az MBH Elemzési Centrum szakembere, Balog-Béki Márta szintén a „magasra emelkedett költségvetési hiány csökkentésének várható ütemét” emelte ki mint a következő időszak „nagy kérdését”.
Fotó: MTI
A jövő évi költségvetést, illetve a középtávú fiskális tervet „fontos mérföldkőnek” tartotta Török Zoltán is. A Raiffeisen Bank vezető makrogazdasági elemzője lapunknak azt mondta, ha a 2027-es költségvetés és a középtávú terv hiteles költségvetési hiánycsökkentési pályát mutat, akkor a pénzügyi piacokon a erősödő bizalom alakul ki Magyarországgal szemben ami újabb állampapír-vásárlási hullámot, csökkenő kockázati felárat, erősödő forintot, valamint a hitelminősítők részéről felminősítést vagy kilátásjavítást jelent.
És mi lesz decemberben?
Mindezek miatt Török Zoltán úgy véli, év végéig további két, egyenként 25 bázispontos monetáris lazításra nyílik lehetősége az MNB-nek, azaz év végére 5 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat. Trippon Mariann szintén úgy látja, az augusztusi alapforgatókönyvüket, mely év végére 5 százalékos alapkamatot tartalmazott, felfelé mutató kockázatok övezik. Az Ersténél ugyancsak ezzel a forgatókönyvvel számolnak, Nyeste Orsolya szerint az év végére az általuk várt 5 százalékos alapkamat még mindig elég jelentős reálkamatot biztosít, bár ő is megjegyzi, a magasabb kockázatok irányába mutató kockázatok növekedtek.
Náluk pesszimistább szcenárióval számol Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az általa eddig várt év végi 5 százalékos kamatszint magasabb, 5,25 százalék lesz decemberben. Ugyanígy vélekedik Varga Zoltán is, az Equilor vezető elemzője is 5,25 százalékos alapkamatot vár év végére.
Az MBH Bank Elemzési Centrumban még konzervatívabbak. Balog-Béki Márta szerint nem csak szeptemberben fog kivárni a jegybank, hanem szerinte év végéig is maradhat az 5,50 százalékos alapkamat.
Az Mfor Elemzői Konszenzus korábbi cikkei ide kattintva olvashatók.>>
