A francia köztársasági elnök Emmanuel Macron csütörtökön érkezik Franciaország tengerentúli területére a csendes-óceáni térségben, miután az egy hete Franciaországban elfogadott választási reform a távoli területen erőszakos tiltakozáshullámot robbantott ki, amely hat ember halálát okozta, és pusztító nyomokat hagyott maga után kifosztott üzletekkel, felgyújtott autókkal és épületekkel, a Reuters hírügynökség jelentése szerint - számol be róla a szintén a Klasszis Média Lapcsaládhoz tartozó Privátbankár. A sziget függetlenség-párti vezetői szerint a választójog kiterjesztése az újabb francia betelepülőkre felhígítja a bennszülött kanakok képviseletét, akik a lakosság 40 százalékát teszik ki. Az új-kaledóniai kormány tájékoztatása szerint Macron látogatásának bejelentése után nem sokkal nagyszabású kibertámadás is érte a szigetet, aminek célja az internetes szolgáltatások elérhetetlenné tétele volt.
Fotó: MTI
A szigeten lévő francia főbizottság közölte, hogy Macront védelmi és belügyminiszterei kísérik el a csütörtöki tárgyalásokra, és a GIGN elit taktikai reagálási csoport mintegy 100 tagját telepítették Új-Kaledóniába. A zavargások miatt kedden körülbelül 20 letartóztatásra került sor, az elmúlt héten összesen 280 embert tartóztattak le.
Új-Kaledónia nikkelhatalom
Új-Kaledónia a becslések szerint a világ nikkelkészletének 25 százalékával rendelkezik, és a világ fémtermelésének 6 százalékát adja, így a terület méretét meghazudtoló befolyást gyakorol az iparra – írja elemzésében az amerikai Foreign Policy.
„Bármi, ami Új-Kaledóniában történik, érdekli a nikkelipart” – mondta Adrian Gardner, a Wood Mackenzie energiakutató cég nikkelpiaci vezető elemzője.
Bár az új-kaledóniai nikkelbányák már 1888 óta működnek, jelentőségük különösen megnőtt Franciaország számára az elmúlt években mivel a nikkel az elektromos járművekben használt lítium-ion akkumulátorok kulcsfontosságú összetevője, és kritikus eleme a fenntarthatóbb energiaforrásokra való átállásra irányuló szélesebb körű globális erőfeszítéseknek. Az elektromos járművek a globális nikkel iránti keresletnek ma csak körülbelül 10 százalékát teszik ki, míg a rozsdamentes acél gyártása felel a kereslet túlnyomó többségéért, 65 százalékáért. Új-Kaledónia két fő nikkelfeldolgozó üzeme – a Doniambo és a Koniambo – a ferronikkelből, a rozsdamentes acélgyártásban használt egyik kulcsfontosságú ötvözetből származó globális kínálat közel negyedét adja.
„Szóval ez (a rozsdamentes acél) az igazi forró pont Új-Kaledóniában a globális nikkel tekintetében” – fejtette ki a piaci elemző.
Ez magyarázatot adhat arra, hogy Franciaország miért akarja annyira megtartani a terület feletti ellenőrzést, és igyekszik jegelni a függetlenségpárti törekvéseket.
„A francia kormány gyors reagálása a fokozódó erőszakra részben az új-kaledóniai nikkeltartalékok stratégiai jelentőségének köszönhető” – mondta Cullen Hendrix, a Peterson Institute for International Economics vezető munkatársa és a Colorado School of Mines szakértője. „A nikkel stratégiai erőforrás, amely szükséges a modern hadseregek felépítéséhez, ellátásához és telepítéséhez, valamint az azokat fenntartó gazdaságok energiaellátásához. Ez igaz volt a 19. században, és a zöldenergia-technológia térnyerésével ma még inkább igaz” – tette hozzá Hendrix.
