Vlagyimir Putyin orosz elnök 24 év után ismét Észak-Koreában járt, és Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel új stratégiai megállapodást írt alá múlt szerdán. A megtámadás esetére nyújtott kölcsönös katonai segítség mellett gazdasági dimenziói is vannak a szerződésnek, illetve az ehhez kapcsolódó magatartásnak. Oroszország lőszert és koreai munkaerőt kaphat háborúja folytatásának elősegítésére. Észak-Korea pedig technológiai segítséget szerezhet lőszergyártáshoz, illetve hadiipara fejlesztéséhez, valamint élelmiszer szállítmányokat, továbbá bevételt Oroszországban dolgozó munkásai után — írja a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár.
Fotó: AP/Alexander Zemlianichenko
Úgy tűnik, Oroszország kész a kommunista diktatúrát sújtó ENSZ embargó megsértésére is, azaz de facto véget vet Kim Dzsongun rendszere nemzetközi blokádjának. Ezt könnyebben megteheti, mint Kína, mert már nemigen maradt további nyugati szankció, amit bevethetnének ellenében. A megállapodás mindkét rendszer stabilitását segítheti.
Kétállami megoldás?
A jelen fejlemények jobb megértése érdekében, érdemes felidézni — a saját megítélése szerint is — stratégiai jellegű politikai fordulatot, amelyet az észak-koreai kommunista diktatúra idén januárban kinyilvánított. Nevezetesen a Korea egyesítését kitűző politika felváltását a kétállami megoldással.
„A Legfelsőbb Népi Gyűlés a mai napon törvénybe iktatta Köztársaságunk (új) déllel kapcsolatos politikáját, amely véget vet a közel 80 éve tartó Korea-közi kapcsolatok történetének, és elismeri a Koreai-félszigeten létező két államot” — fogalmazott az észak-koreai vezér Kim Dzsongun január 16-án, a KCNA észak-koreai hírügynökség beszámolója szerint.
A kommunista diktátor egyúttal a Koreai Köztársaság vezetését azzal vádolta, hogy országát egyszerűen szeretné elnyelni, az észak által éppen feladott újraegyesítést szorgalmazza, mégpedig kölcsönös tárgyalások, megállapodás nélkül. Megjegyezhetjük, arra a mintára is utalhat, ahogy az a másik „demokratikus” diktatúrával, a Német Demokratikus Köztársasággal történt.
„Nem járhatunk együtt a nemzeti helyreállítás és újraegyesítés útján a dél-koreai klánnal, amely állami politikájává tette a teljes konfrontációt Köztársaságunkkal szemben, kormányunk összeomlásáról és az elnyelés általi egyesülésről álmodozva” — érvelt az észak-koreai diktátor.
A kommunista bikkfanyelvet szemlélve, akár azt is üzenheti, hogy ha hasonló fordulatot tesz a déli állam a kétállami megoldás felé, akkor nyitott a tárgyalásra. Ezt megerősíthetik a határról tett kijelentései.
