- Az ukrán hadsereg Robotinétől délre, illetve a front másik szakaszán, Avgyijivkától északra indított kisebb támadásokat válaszul az orosz nyomásra. Az előbbinél kihasználták a rossz időt, ami akadályozza a drónok tevékenységét.
- A herszoni fronton Krinki település előtt egy erdőért folynak a harcok napok óta. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet szerint az orosz gyalogságnak gondot okoz, hogy nem kap kellő tüzérségi, légi és elektronikai elhárító támogatást, továbbá rossz a csapatok koordinációja. A rossz idő miatt a harcok szünetelnek. Orosz források szerint az ukránok kihasználva ezt a helyzetet erősítéseket juttatnak a hídfőbe.
- Vlagyimir Putyin célja a háborúban az, hogy az orosz fél ne veszítsen, azaz a lehető legtöbb megszállt területet megtartsa. Az emberveszteség nem érdekli – mondta Rupert Jones nyugdíjas vezérőrnagy, a brit hadsereg korábbi iraki parancsnoka.
A katonai szakértők sem tudják megítélni, hogy az ukrán hadvezetés valójában, hol akar nagyobb teret nyerni – mondta a vezérőrnagy. Például a herszoni hídfőről szóló bejelentések célja lehet az is, hogy felhajtást keltsenek a siker körül, vagy az is, hogy rábírják az oroszokat erőik átcsoportosítására erre a frontszakaszra, ami meggyengítheti a védelmüket máshol.
- Az ukrán ellentámadás haditengerészeti része jól sikerült: anélkül, hogy flottájuk lett volna kiszorították az orosz hadihajókat a Krím félszigetről – mondta Philip Breedlove extábornok az ukrán hadvezetés teljesítményét értékelve. Az ATACMS rakéták régebbi, korlátozott hatótávolságú változatait okosan használták fel az orosz légierő bázisainak támadására. A helikoptereket kiszorították a megszállt területeken lévő repülőterekről, így rövidebb hatótávolságuk miatt azok nem tudják a korábbi hatékonysággal támogatni az orosz csapatokat. A szakértő egyetért azokkal vezető tisztségben lévő katonatisztekkel, akik szerint olyan nagy hatótávolságú, precíz rakétákat kell adni az ukránoknak, amelyekkel távolról kiszoríthatják az orosz hadsereget a Krím félszigetről. Szerinte ez fordulatot hozna a háborúban. Hosszú távon lehetetlenné tenné az oroszoknak, hogy katonailag ellenőrizzék a Fekete-tenger északnyugati részét.
- Büntető lyukba zárták Ilja Andrejevet, az egyik állami sajtóorgánum tudósítóját, aki 2022. február végén, nem sokkal az orosz invázió elindulása után lépett ki a cégtől. Ezután szerződést írt alá a hadsereggel, barátai szerint azért, mert nem talált munkát. Büntetését azután kapta, hogy tíz nap eltávozást kért Luhanszk megye megszállt részén állomásozó egysége parancsnikától lejárt útlevele meghosszabbítására. A családtagoktól származó információk szerint sok besorozott orosz katonát büntetnek pincébe vagy gödrökbe zárással azért, mert elutasítják, hogy a fronton harcoljanak.
- A háború nagy kérdése jelenleg, hogy Vlagyimir Putyin rászánja-e magát egy újabb mozgósításra, és ha igen, akkor az milyen ellenreakciót vált ki a társadalomban, amely rosszul viseli, ha a háború közvetlenül érinti – mondta Mark Galeotti brit Kelet-Európa-szakértő. Ezzel a lehetőséggel láthatóan legfeljebb az elnökválasztás után élne. A szavazást nyilván ő nyeri, de ehhez a szokásosnál is nagyobb csalásokra lesz szükség. Kérdés, hogy lesz-e ennek utórezgése az orosz társadalomban. Bizarr kapcsolat jöhet létre az orosz szélsőjobboldali Igor Girkin és a baloldal között – véli a szakértő. Ennek az lehet az alapja, hogy bár a baloldaliak szemben állnak a radikális jobboldal nézeteivel, úgy látják, közös bennük hogy elítélik a regnáló kleptokrata elitet. A börtönben ülő Girkin indulni akar a jövő tavaszi elnökválasztáson.
- Több mint 13,5 ezer ukrán tért haza Oroszországból július óta a két ország között egyetlen nyitva lévő határátkelőhelyen az északkeleti Sumy megyében – jelentették be az ukrán hatóságok.
- Nikol Pashinyan, Örményország miniszterelnöke azzal vádolta Oroszországot, hogy nem szállított le olyan fegyvereket országa hadseregének, amiket már kifizettek. Azt is kifogásolta, hogy az orosz propaganda próbálja destablizálni országát. A nyilatkozat tükrözi a két ország megromlott viszonyát azt követően, hogy az orosz fél nem tudott az örmények segítségére sietni, amikor Azerbajdzsán a nyáron elfoglalta a területén lévő Nagorno-Karabah örmény enklávét.
- Az orosz jegybank az állami vagyonalapon keresztül a jövő év elejétől felújítja kereskedését a külföldi valutákkal. A tranzakciókat azt követően állították le, hogy az orosz valuta a nyáron a 100 rubel/dolláros szintre gyengült. Miután október elején visszaállították a devizaátváltás ellenőrzését, megemelték az alapkamatot és leállították a piaci valutavásárlásokat, 14 százalékkal erősödött a rubel.
- Az orosz állami televízió vezető megmondóembere üdvözölte Geert Wilders holland szélsőjobboldali politikus választási győzelmét. Szerinte ez Oroszország kezére játszik az Ukrajna ellen folyó háborúban. Wilders korábban nagyra becsüléséről biztosította Vlagyimir Putyint, és kiállt amellett, hogy országa szüntesse meg Ukrajna katonai támogatását.
- Ortodox ikonok és a szovjet nosztalgia utalta a 49. Antique Salon rendezvényt, a legnagyobb oroszországi régiségkiállítást Moszkvában. A bemutatót 1996 óta rendezik meg minden évben. Összesen 7000 kiállító vett rajta részt és 1,5 millióan millióan látták a kiállított tárgyakat.
- Oroszországban körözési listára tették Jamalát, azaz Susana Jamaladinva tatár-örmény származású ukrán énekesnőt, aki 2016-ban megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált. Az a vád ellene, hogy valótlanságokat terjeszt az orosz hadseregről. Jamala éles bírálója Oroszország hazája elleni agressziójának. Az énekesnő jelenleg Ausztráliában él.
Források: BBC, Guardian, Moscow Times, Times Radio
