Donald Trump 2025 áprilisában bejelentette, hogy minden importtermékre 10 százalékos globális vámot vet ki, és emellett országonként eltérő, magasabb vámokat is kilátásba helyezett. Egy héttel később, a negatív piaci reakciók és nemzetközi nyomás hatására a célzott vámokat 90 napra felfüggesztette – kivéve Kínát, amelyre 125 százalékos vámot rendelt el. A 10 százalékos globális vám érvényben maradt.
A szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár írt arról, hogy Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász egy interjúban erős kritikát fogalmazott meg az elnök intézkedéseiről. Mint mondta: „Ez a fajta káosz Donald Trump védjegyének számít.” A közgazdász szerint a mostani vámpolitika alapjaiban veszélyezteti a globális gazdaság működését: „80 éven át próbáltunk felépíteni egy jogállamiságon alapuló világot, amelyben hosszú, összetett ellátási láncok működtek. Most mindezt kidobják az ablakon.”
Fotó: Depositphotos
Stiglitz szerint a kereskedelmi hiány nem tisztességtelen kereskedelem eredménye, hanem annak következménye, hogy az Egyesült Államokban kevesebb a megtakarítás, mint a beruházás – ez tőkebeáramlást és automatikusan hiányt eredményez. Az elnök viszont úgy viselkedik, mintha ez „csalás vagy trükk” lenne. A professzor szerint ráadásul Trump intézkedései éppen az amerikai szolgáltatásexportot, például az egyetemeket és az egészségügyet nehezítik meg, miközben ezek a gazdaság erősségei.
A vámpolitika szerinte nem hoz vissza munkahelyeket: „Modern gyártásról van szó. Láttam egy kínai autógyárat, ahol napi ezer autót gyártanak kétezer munkással – a munka nagy részét robotok végzik.” Stiglitz szerint a vámemelések csak növelik az ipari alapanyagok, például az acél és az alumínium árát.
„Ez ismét munkahelyek megsemmisítése” – fogalmazott.
A közgazdász szerint a legnagyobb veszély mégis az, hogy a világ elveszíti bizalmát az Egyesült Államok gazdaságában és pénzügyi rendszerében. „Az Egyesült Államok évtizedeken át gyakorlatilag egy arany hitelkártyát használt” – mondta Stiglitz arra utalva, hogy a dollár globális tartalékvaluta-szerepe különleges helyzetet biztosított az országnak. „Most viszont valós veszély, hogy ez az aranykártya ezüstté, sőt bronzzá válik.”
Stiglitz emlékeztetett: ha a dollár tartalékvaluta, az tőkebeáramlással jár, ami kereskedelmi hiányt eredményez. „Ő viszont egyszerre akarja megtartani a dollár vezető szerepét, de nem akar kereskedelmi hiányt. Ez a számvitel törvényeinek megsértése.”
Súlyos kritikával illette az elnök tanácsadóit is: „Lehet, hogy ezek az emberek jók voltak a Wall Streeten, de semmiféle mély tudásuk nincs a gazdaságpolitika bonyolult összefüggéseiről.”
A teljes cikket itt olvashatja el.
