Erősen indult a 2025-ös év Magyarországon, ugyanis a költségvetésben megjelent egy Nemzeti Választási Iroda (NVI) számára előirányzott 8,4 milliárd forint, amelyben egyes politikusok egyből egy lehetséges előrehozott választást láttak meg. Ez, kiegészítve azzal, hogy a magát a legnagyobb ellenzéki párttá kinövő Tisza Párt elnöke, Magyar Péter újévi beszédében is előrehozott választásról beszélt, sokakban felvetette a kérdést: mi lenne, ha?
Kormányzati körökből csak tagadás érkezett egy lehetséges előrehozott voksolás tényére. Ráadásul, mint ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) megkeresésünkre részletesen is elszámolt a 8,4 milliárd forint tervezett elköltésével.
Kíváncsiak voltunk ugyanakkor arra, hogyha színtisztán a nemzetközi példákat nézzük, mennyire jött be az aktuális kormánypártnak egy előrehozott választás lebonyolítása –, avagy kaphattak-e akár jó, akár rossz példát Orbán Viktorék a külföldi kollégáktól.
Fotó: MTI
Milyen képet mutat a régió?
A tágabb értelemben vett nemzetközi színtéren lehet előrehozott szavazást találni akár csak az elmúlt néhány évben. Mielőtt azonban rátérnénk ezekre, nézzük, hogy mi a helyzet a Visegrádi Négyek országaiban.
Csehország
2025 választási év lesz a V4-es szövetségesnél, a voksolást legkésőbb októberig megtartják, ez azonban a hivatalos ciklusnak megfelelően történik majd minden bizonnyal. Az ország modernkori történetében eddig egyszer volt szükség arra, hogy előrehozott választásokat rendezzenek, ehhez pedig egészen 2013-ig kell visszamennünk. Történt ugyanis, hogy Petr Nečas, az akkor kormányzó konzervatív ODS miniszterelnöke csúnya botrányban találta magát: mások mellett kabinetfőnöke és szeretője, Jana Nagyová is korrupciós botrányba keveredett, a rendőrség pedig a kormányfőt is megvádolta vesztegetéssel.
A sokáig húzott lemondása után nagyjából két hónapig ügyvezető kormány irányította Csehországot, ez azonban az év augusztusában elvesztett egy bizalmi szavazást, így nem sokkal később kiírták az előrehozott választásokat. A győztes a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata CSSD lett.
Szlovákia
Különösen érdekes a szlovákiai előrehozott választás története, ugyanis Orbán Viktor jó cimborája, a jelenleg is hatalmon lévő Robert Fico profitált akkor, amikor ilyet rendeztek északi szomszédunknál.
2011 októberében az Iveta Radičová vezette koalíciós kormány azután bukott meg, hogy támogatni akarta az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jogköreinek bővítését. Ezt a szervezetet még 2010 májusában hozták létre az euróövezeti tagállamok vezetői, s kötvények és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátására volt jogosult, amelyekkel előteremtette a forrásokat az ír, a portugál és a második görög mentőcsomagok euróövezeti részének fedezetéül.
Az EFSF támogatása kapcsán a hárompárti koalíció második legnagyobb pártja, a jobbközép liberális Saska fellázadt, és szembehelyezkedett a miniszterelnök álláspontjával, aki erre válaszul kijelentette, hogy amennyiben nemet mondanak az EFSF-re, azt a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványnak tekinti majd – ez sem bizonyult visszatartó erőnek, így Radičová kormánya megbukott.
Az előrehozott választást végül 2012 márciusára írták ki, itt Robert Fico és pártja, a Smer, hatalmasat nyert, abszolút többséget szerzett, és így története során először Szlovákiának egypárti, nem koalíciós kormánya lett.
Mi a helyzet Lengyelországon és Magyarországon?
A modern lengyel politikában nem volt példa még előrehozott választásra, igaz, 2024 februárjában maga a jelenlegi miniszterelnök, Donald Tusk fenyegetőzött ezzel. Tusk mindezt azzal indokolta, hogy Andrzej Duda elnök a kormánypárt és külső megfigyelők szerint is szándékosan akadályozta az EU-párti lengyel vezetés munkáját, és hátráltatta a költségvetés elfogadását. Duda politikai szövetségese a korábbi lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS), amely a magyar vezetéssel is hagyományosan jó viszonyt ápol; nemrég Magyarországon kapott menedékjogot egy volt miniszterhelyettes is.
Magyarországon a modernkori politikában, azaz a rendszerváltás óta nem történt előrehozott választás.
Előrehozott választások az elmúlt években
Messzibb nemzetközi vizekre evezve olyan országokat is találtunk, ahol 2020 után tartottak előrehozott választást – meglehetősen változó eredményekkel.
Kanada
Justin Trudeau nem aratott osztatlan sikert azzal, hogy a pandémia hónapjaiban, 2021 szeptemberében választást kellett rendezni Kanadában, miután a kormányfő a parlament feloszlatásáért folyamodott. Trudeau célja az volt, hogy pártja egyértelmű többséget szerezzen a képviselőházban, ez végül nem jött össze neki, és a szükséges 170 mandátum helyett 160-at szereztek meg a liberálisok, de a miniszterelnöksége nem került veszélybe. (Legalábbis akkor, mostanra azonban Justin Trudeau az előzetes híreknek megfelelően bejelentette lemondási szándékát – a szerk.)
Franciaország
Laptársunk, a szintén a Klasszis Média által megjelentetett Privátbankár részletesebben is foglalkozott azzal, hogy Franciaországban Emmanuel Macron elnök azután oszlatta fel a parlamentet, hogy a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés (RN) kiugróan jól teljesített az európai parlamenti választásokon. Az így kikényszerített előrehozott választások első fordulóján is Le Pen pártja örülhetett, a második fordulóra viszont már helyreállt a rend, és a baloldali szövetség, az Új Népfront nyert, míg a második helyen a regnáló elnök, Macron Együtt elnevezésű szövetsége végzett, a Nemzeti Tömörülés pedig a harmadik helyre szorult (Macron egyébként újévi beszédében bocsánatot kért a választások előrehozataláért, mondván, az csak fokozta a belpolitikai bizonytalanságot – a szerk.).
Veszélyes út
Az összeállításunkból is kiderült, hogy egyértelműen jól az aktuális kormánypárt szinte sosem járt a választások előrehozásával, ha pedig valamilyen botrány vezetett a regnáló vezetés bukásához, mindig az ellenzék lett a nevető győztes – azaz a V4-es, illetve az elmúlt néhány évből származó példák azt igazolják, hogy helyes döntés Orbán Viktor részéről, hogyha 2026-ig vár.
Ön is így látja? Szavazzon!
