A múlt heti NATO-csúcson a tagállamok megállapodtak abban, hogy bruttó hazai termékük (GDP) 5 százalékát védelmi és biztonsági célú beruházásokra fordítják – jelentős emelésként a 2014 óta érvényben lévő 2 százalékos irányelvhez képest, amit egy, a korábbiakhoz képest rövid zárónyilatkozatban tettek közzé június 25-én, szerdán – foglalja össze laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár.
Az ellenzők között nem volt ott Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki tavaly decemberben az AP újságírójának kérdésére – aki azt firtatta, mit szól Donald Trump 5 százalékos hadikiadás-növekedései céljához – azt válaszolta:
„az tüdőn lövi a magyar gazdaságot, megfektet minket, akkor az egy fél hadigazdálkodás.”
Elmondta, hogy a magyarok már csak emiatt is a leszerelésben érdekeltek, és az lenne a jó, ha a GDP 2 százalékát sem kellene befizetnünk, mert bár vért izzadtunk, eddig kipréseltük magunkból – számolt be róla a HVG.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Hogy most mégis elfogadta ezt a célt, abban mindenekelőtt erős szerepe lehetett az amerikai elnök komoly érdekérvényesítő képességének, amelyet jórészt gazdasági fenyegetésekkel ér el. A magyar miniszterelnök saját bevallása szerint is jó viszonyt ápol Donald Trumppal, így egy ilyen fókuszban lévő kérdésben nem mondhatott nyíltan ellent. Az „apuval” szembeni rosszfiú szerepét most a spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez vitte el.
Orbán Viktor feltétele – további eladósodás?
A pálfordulás indokait Orbán Viktor a Patrióta nevű YouTube-csatornának adott pénteki interjújában foglalta össze.
Szerinte Magyarország az 5 százalékra növelt hadikiadási célt csak azzal a feltétellel tudja teljesíteni, ha az Európai Unió átalakítja a költségvetési szabályozási rendszerét.
Elmondta, hogy az unió jelenlegi költségvetési szabályozási rendszere szigorúan veszi a hiány mértékét, és a 3 százalékos célszám átlépését a nemzetközi hitelminősítők is komolyan veszik, az pedig meghatározza a hitelképességet.
Azaz, a miniszterelnök valószínűleg az ország további eladósításával szeretne ennek a trumpi célnak megfelelni, mivel érthető okokból nem beszélt más források rendelkezésre állásáról.
Úgy tűnik, hogy ennek a feltételnek az Európai Unió vezetése eleget fog tenni.
Új cél, új módszertan
Az új célt azonban más módszertan szerint mérik majd – hívja fel a figyelmet a Reuters összefoglalója.
A tagországok GDP-jük 3,5 százalékát költenék alapvető védelmi célokra – például fegyverekre, csapatokra és haditechnikára –, további 1,5 százalékot pedig tágabban értelmezett biztonsági infrastruktúrára, mint például utak, hidak, kikötők katonai járművekhez való igazítására, kiberbiztonságra vagy energiahálózatok védelmére.
Az Ukrajna védelméhez és védelmi iparához nyújtott közvetlen hozzájárulásokat is beszámítják a NATO ezen védelmi kiadásai közé.
