Az eredeti tervek szerint 2024. július 1-jén veszi át Magyarország az Európai Unió soros elnökségét. Ugyan a közelmúlt eseményei miatt ez nem ígérkezik konfliktusmentesnek, a magyar kormány nagyon készül a feladatra. Annak ellenére, hogy az uniós vezetők és politikusok talán soha nem látott mértékben kritizálják a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor politikáját, a közmegegyezés eddig az volt, hogy az uniós elnökséget nem lehet "elvenni" Magyarországtól.
Az EU Observer című lapban megjelent cikkében azonban Jaap Hoeksma, egy tekintélyes jogászprofesszor amellett érvel, hogy ez jogi eszközökkel igenis megtehető, és meg is kellene tenni.
Hoeksma szerint az Európai Parlamentnek - ahol a hangulat meglehetősen Orbán-ellenes, a Magyarországot elítélő jelentéseket, nyilatkozatokat általában nagy többséggel fogadják el - lenne egy lehetősége a magyar elnökség megakadályozására, és egyben saját befolyásának megerősítésére.
A professzor arra hívja fel a figyelmet, hogy az uniós alapszerződés 236. cikke szerint az Európai Tanács minősített többséggel fogadja el "az Általános Ügyek Tanácsának és a Külügyek Tanácsának kivételével a Tanács formációinak listáját meghatározó határozatot", valamint "a Külügyek Tanácsának kivételével a Tanács formációinak elnökségéről szóló határozatot".
Hoeksma szerint ez lehetőséget ad a magyar elnökség felfüggesztésére, és arra szólítja fel az európai parlamenti képviselőket, hogy helyezzék ennek érdekében nyomás alá nemzeti kormányaikat illetve törvényhozó testületeiket.
"A hűtlenség és a hazaárulás közötti határvonal átlépésével Orbán segíthetett az Európai Parlamentnek elérni azt a célját, hogy megakadályozza a tervezett magyar EU-elnökséget.
Nemcsak a balti államokkal és Luxemburggal, hanem a főszereplőkkel, Franciaországgal és Németországgal, valamint - valószínűleg - a trojka másik két tagjával, Spanyolországgal és Belgiummal is szembekerült"
- fogalmaz Hoeksma.
