A Kreml tavaly azt közölte, hogy a szerződéses katonák száma nőtt a „vonzó pénzügyi feltételek” miatt, és a védelmi minisztérium áprilisban azt állította, hogy az éveleje óta több mint 100 ezren jelentkeztek a harcra. A szakértők szerint azonban a katonák fizetésének emelkedése az ország folyamatos munkaerő-válságát tükrözi, mivel a civilek érdeklődése a háborúba menés iránt csökken — írja a szintén a Klasszis Média Lapcsaládhoz tartozó Privátbankár.
Míg az orosz hadsereggel kötött katonai szerződések körülbelül 200 ezer rubel (772 ezer forint) havi keresetet ígérnek – ami körülbelül 2,4-szer magasabb az oroszországi átlagfizetésnél –, egyes régiók a közelmúltban megemelték a bevonuló személyek egyszeri jutalmát. Moszkvában Szergej Szobjanin polgármester 1,9 millió rubelre (7,5 millió forint) emelte a katona egyszeri bónuszát a havi fizetése mellett.
Fotó: MTI/EPA/orosz védelmi minisztérium
Mivel az orosz katonák toborzási díjának megugrása az ukránok kurszki offenzívája előtt következett be, ez a tendencia nem tudható be az orosz-ukrán háború dinamikájában bekövetkezett változásnak — teszi hozzá az Euronews. Nem csak a háborúhoz szükséges önkéntesek hiánya az oka annak, hogy megugrott a frontkatonák toborzására fordított kiadás. Az orosz hadseregnek most versenyeznie kell a felfutó, és munkaerőre éhes orosz hadiiparral.
„Végső soron a polgári gazdaság bizonyos szektoraiban is emelni kell a fizetéseket. Mindez meglehetősen költséges lesz az orosz államnak, és az inflációt is gerjeszti" — jegyezte meg Edward Hunter Christie, a NATO egykori tisztviselője és az FIIA intézet tudományos főmunkatársa.
Az infláció a súlyosbodó munkaerőhiánnyal párosulva sötét felhőt alkot az orosz gazdaság felett, amely a háborús gazdaságra való átállást követően a növekedés jeleit mutatja.
Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének főmunkatársa szerint: „Ebben a környezetben csak a háború beszállítói tudnak boldogulni. Az elkerülhetetlen következmény az, hogy a polgári gazdaság zsugorodik, míg a hadiipari komplexum növekszik. Végül az infláció a lakosság jövedelmét is csökkenti. Hogy mennyire lesz ez rossz, az a szankciók és az olajár alakulásától függ.”
