Az Európai Unió, Latin-Amerikai és a karibi térség ötven országának vezetője találkozik, hogy életet leheljen a két téréség politikai és gazdasági kapcsolataiba – derül ki a Reuters tudósításából. Az EU-CELAC (Community of Latin American and Caribbean States) csúcson - amelyen Orbán Viktor is részt vesz - a várakozások szerint mindkét fél kész lesz arra, hogy javítsa a gazdasági kapcsolatokat.
Bonyolultabbá teheti a tárgyalásokat, hogy az Európai Unió teljes mellszélességgel Ukrajna mellé állt az Oroszországgal szemben folytatott háborújában. A latin-amerikai országok többsége támogatta ugyan azt a tavalyi ENSZ-határozatot, ami elítélte az agressziót, ám vélhetően a mostani csúcshoz kapcsolódóan nem fognak ilyen dokumentumot elfogadni.
Inkább a gazdasági kapcsolatok mélyítéséről lesz szó, ami közös érdek. Gustavo Martinez Pandiani argentin diplomata úgy fogalmazott a Reutersnek, hogy a találkozó létrejötte a legfontosabb fejlemény. Nyolc év telt el ugyanis a legutóbbi hasonló csúcs óta.
Mit szeretne az EU?
Az Európai Unió elvágta kapcsolatait Oroszországtól és szeretne lazítani viszonyán Kínával. Ennek érdekében erősítené „megbízható partnerekhez” fűződő viszonyát. Szívesen kereskedne például olyan nyersanyagokkal, amelyek az elektromos autók lítium-ion akkumulátorainak nélkülözhetetlen összetevői.
Bár a CELAC országai szívesen fogadják az uniós befektetéseket, a lítium feldolgozásból és az akkumulátorgyártásból is ki akarják venni a részüket. Magyarán nem elégednek meg a nyersanyagexportból származó szerényebb bevétellel. Az EU Chilével, a világ legnagyobb rézkitermelőjével és második legnagyobb lítium-előállítójával kötne szívesen megállapodást, amely már a jövő évtől életbe léphetne. Emellett továbblépne a Mexikóval és a Mercosur szabadkereskedelmi blokkal (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) kötendő szabadkereskedelmi tárgyalásokon. A szakértők nem várnak ezen a téren áttörést a csúcson.