Ahogy a korábbi program, ez is főleg kínaiaknak szól, akik már tűkön ülve várják az indulását – írja a Szabad Európa. Állampapír helyett most lakást kell vásárolni vagy ingatlanalapba fektetni – ezek tulajdonosai között ott a NER-elit. A magyar államnak semmilyen előnye nem származik az üzletből, viszont ismét drágulhatnak a nagyvárosi ingatlanok; más EU-országokban ezért is hagytak fel az ilyen letelepedési programokkal. Egy későbbi rendelet nevesítheti majd a közvetítőcégeket, amelyek – ahogy a kötvénybiznisznél – most is busás profitra számíthatnak.
Fotó: Pixabay
„Kínában ez nagyon be van hirdetve, már itt is tömegesen jelentkeznek az aranyvízumot értékesítő kínai irodák” – mondta egy külföldiek letelepedési és tartózkodási ügyeit régóta intéző cég névtelenséget kérő vezetője.
A parlament 2023 karácsonya előtt pár nappal csöndben új idegenrendészeti törvényt fogadott el, amely a menekültügytől kezdve a letelepedésig újraszabályozza a külföldiek magyarországi tartózkodását.
A kínaiak által nagyon várt új jogi státusz a vendégbefektetői. A vendégbefektetőnek nem kell a tízéves és újabb tíz évre meghosszabbítható tartózkodási engedélyért (és a vele járó szabad uniós utazásért) befektetnie a reálgazdaságba. Befektetéssel ingatlanalapokba, illetve egyszerű ingatlanvásárlással (amihez elég bemutatni, hogy rendelkezésre áll a pénz) teljesíteni lehet a vízum, majd a tízéves tartózkodási engedély feltételeit.
Fotó: Fotó: Sheraton/Accent Hotels
A törvényt annyira előkészítetlenül fogadta el a parlament, hogy a végrehajtásról rendelkező szabályozás csak február legvégén született meg. Forrásaink szerint emiatt január–februárban teljesen le is állt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) működése; ez idő alatt automatikusan meghosszabbodtak az akkor lejáró tartózkodási engedélyek. (Cikkünkhöz több kérdéssel – így a leállásra vonatkozóval is – fordultunk a Belügyminisztériumhoz és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz, de nem válaszoltak.)
A törvénynek a vendégbefektetői státuszt érintő része az önkormányzati és európai parlamenti választások után, július 1-jén lép életbe. (A vendégmunkásokkal foglalkozó paragrafusok már március 1-jétől élnek.) Ingatlanvásárlás révén szerezhető, úgynevezett aranyvízumprogram más uniós országokban is volt, de egy idő után utcai tiltakozások indultak a beözönlő külföldi ingatlanvásárlók nyomán egekbe szökő ingatlanárak miatt, ezért a legtöbb helyen leállították. Nálunk most indítják el, de azért csak a választások után.
A három út
A vendégbefektetői státuszt három úton lehet megszerezni, ha júliusig nem változtatnak a törvényen.
- A legolcsóbb verzió, ha a külföldi 250 ezer euróért (nagyjából 100 millió forintért) befektetési jegyet vásárol valamelyik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által nyilvántartásba vett ingatlanalaptól.
- A másik, ha legalább 500 ezer euróért (mintegy 200 millió forintért) tehermentes lakóingatlant vesz.
- A harmadik verzióban egymillió eurónyi (400 millió forintnyi) támogatást kell adni közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak. Ezek tipikusan a modellváltáson áteső egyetemeket fenntartó alapítványok. A letelepedési kötvénnyel ellentétben ebben az esetben a befizetett összeg nem jár vissza, így ezt vélhetően nem is választják majd a külföldiek, hacsak egyéb, még nem ismert kedvezményekkel nem segíti ki a magánosított egyetemeket a vendégbefektetők pénzét oda is csatornázó kormány.
A kormány a letelepedési kötvényhez hasonló programot rakott össze, amely nagyon kedvező az ügyfelek részére. Az viszont nem látszik, hogy miért jó ez a magyar államnak, milyen haszna származik ebből a magyar gazdaságnak – jegyzi meg a Szabad Európa.
