- Megkezdődött a belgorodi régióban lelőtt orosz Il-76-os katonai szállító-repülőgép két fekete dobozának dekódolása – közölték pénteken biztonsági szervekre hivatkozva orosz állami hírügynökségek. A TASZSZ szerint mind a repülési paramétereket, mind pedig a hangot rögzítő készüléket az orosz védelmi minisztérium egy moszkvai laboratóriumába szállították, ahol az illetékes bizottság megkezdte a dekódolást. A hírügynökség informátora szerint a dobozok állapota kielégítő, a bennük lévő teljes információról másolatot készítenek. „A fekete dobozok előzetes dekódolása zajlik a műszaki következtetés előkészítése céljából” – jelentette ki a RIA Novosztyi hírügynökségnek egy névtelenül nyilatkozó illetékes, aki szerint a dekódolás 20-30 percig tart, noha vannak kivételek is, amikor az eljárás elhúzódik. Hozzátette, hogy a legnagyobb figyelmet a repülés utolsó három percére fordítják a szakértők, akik elsőként a hangrögzítőt dekódolják. Ebből, mint mondta, azonnal megállapítható, hogy érte-e külső behatás a repülőgépet és mikor. Emellett a vizsgálatnak meg kell majd állapítania, hogy milyen típusú rakéta találta el a repülőt. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást. Az SZK pénteken rádiólokációs adatokra hivatkozva közölte, hogy a gépet a Harkiv megyei Lipci településről indították. A hatóság szerint megtalálták az életüket vesztett ukrán hadifoglyok adatait. Az SZK szerint elhunytak azonosítására és genetikai szakértői vizsgálatra összegyűjtött testrészeinek egyes részein jellegzetes tetoválások találhatók, hasonlóak azokhoz a szimbólumokhoz, amilyenek mások mellett az Azov ezred fegyveresein voltak. A közlemény nem bocsátkozott részletekbe.
- Tudomása volt az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) arról, hogy ukrán hadifoglyokat szállít az orosz légtérben az Ukrajna területéről lelőtt orosz Il-76-os katonai szállítógép – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szentpéterváron, egy, a „különleges hadműveletben” részt vevő hallgatósággal tartott találkozón. „Lelőtték az Il-76-os repülőgépünket, rajta a saját katonáikkal. (...) Az (ukrán) Hírszerzési Főcsoportfőnökség tudta, hogy katonákat szállítottunk oda, 65 embert, és összesen, azt hiszem, hogy 190 kicserélése volt tervbe véve. És ennek tudatában mértek csapást a repülőgépre” – mondta az államfő. Putyin kijelentette: a gép lezuhanásának helyszínén fellelt roncsoló elemek arra utalnak, hogy vagy amerikai Patriot vagy francia gyártmányú légvédelmi rendszerből kibocsátott rakétáról van szó. „Két-három napon belül meglesz a pontos válasz” – mondta az elnök. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az ukrán katonák azért hajtották végre a kilövést, mert rosszul tanították meg őket a rendelkezésükre bocsátott légvédelmi eszközök használatára. „Nem tudom, hogy szándékosan vagy tévedésből, meggondolatlanságból tették-e, de nyilvánvaló, hogy ők tették. Először is azért, mert 11 óra 10 perckor két rakétaindítást észleltek a kijevi rezsim ellenőrzése alatt álló területekről” – hangoztatta az elnök. „A mi légvédelmi rendszerünk nem mérhet csapást a saját repülőgépeire. Van benne saját-idegen felismerő rendszer, és bármennyire is nyomná a kezelő a gombot, a mi légvédelmi rendszereink nem lépnének működésbe” – hangsúlyozta.
- Az Il-76-os lelövését kommentálva Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken kifogásolta, hogy egyetlen nyugati ország egyetlen szóval sem ítélte el „az elborzasztó terrorcselekményt”. Azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy a gép lelövésével folytatja saját lakossága 2014-ben elkezdett „következetes elpusztítását”. Kijelentette, hogy egyelőre nincs tudomásra arról, miként fog eljárni az orosz fél az ukrán hadifoglyok holttestével.
- Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Moszkva határozottan elítéli azokat az országokat, amelyek a Kijevnek történő fegyverszállításaikkal megteremtették az Il-76-os elleni „terrortámadás” feltételeit, és amelyek nem lennének meg külső pénzügyi, anyagi és politikai támogatás nélkül. Úgy vélekedett, hogy Kijev a hasonló incidensekkel a konfliktus iránti lankadó nemzetközi érdeklődést kívánja ébren tartani. Zaharova ismételten az ukrán hatóságok „bűncselekményeinek” elítélésére szólította fel a kormányokat és a nemzetközi szervezeteket, hozzátéve, hogy a „lehetőségek ablaka” hamarosan bezárul. A második világháborúval példálózva azt hangoztatta, hogy mindazokat, akik nem tagadták meg idejében a Harmadik Birodalom támogatását, bíróság elé állították.
- Ukrajna meghívta Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy vegyen részt a béketárgyalásokon – közölte Volodimir Zelenszkij vezető tanácsadója. Svájc beleegyezett a csúcstalálkozó megrendezésébe, amelyen a világ számos vezetője részt vesz, de egyelőre sem helyszínt, sem időpontot nem jelöltek ki.
- George Robertson, a NATO korábbi főtitkára a Sky Newsnak nyilatkozva azt mondta, hogy az ukránok „értünk harcolnak”, és „többet kell tennünk”. Azt mondta, ha Oroszország legyőzné Ukrajnát, akkor „mi, többiek” is veszélybe kerülnénk, mert Putyin „minden ukrajnai sikertől felbátorodna”.
- Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő abban, hogy Németország idén a „mezőgazdasági termelőitől megvont” 7 milliárd eurónyi katonai támogatást nyújt Ukrajnának, annak a jelét vélte felfedezni, hogy az Egyesült Államok, miközben a saját lehetőségei beszűkültek, bőkezűbb adakozásra kényszeríti NATO-szövetségeseit. Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Kijev katonai segélyezése csak elnyújtja a válságot, a fegyverszállítók pedig jövőbeni katonai bűncselekmények részeseivé válnak. Az Oroszország határai közelében – Norvégiától Romániáig terjedő területen, februártól májusig 90 ezer katona bevonásával tartandó Steadfast Defender NATO-hadgyakorlatot Zaharova „nyíltan provokatívnak” minősítette, és arra figyelmeztetett, hogy megnöveli a katonai incidensek kockázatát, és tragikus következményei lehetnek Európa számára. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem tervezi megtámadni a szövetséget. A szóvivő kategorikusan visszautasította Washington és szövetségesei minden arra irányuló kísérletét, hogy Oroszországot Észak-Koreával folyó törvénysértő haditechnikai együttműködéssel vádolják meg. Óva intette Szöult attól, hogy közvetlen katonai támogatásban részesítse Ukrajnát, és halált okozó fegyvert szállítson neki, mert ez szerinte a Moszkva és Szöul közötti valamikor baráti kapcsolatok összeomlását eredményezné.
- A Wall Street Journal riportere, Evan Gershkovich elvesztette a letartóztatása ellen benyújtott fellebbezését – jelentették az orosz állami hírügynökségek. Egy moszkvai bíróság március végéig meghosszabbította az előzetes letartóztatást, ami azt jelenti, hogy az újságíró legalább egy évet rácsok mögött kell töltenie Oroszországban.
- A határsávban érvényben lévő tartózkodási engedély eltörlését kéri az állandó jelleggel ott élő és dolgozó ukrán állampolgárok számára Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek címzett levelében. Brenzovics László az MTI-hez eljuttatott ukrán nyelvű levelében emlékeztet arra, hogy 2023. december 7-én az ukrán kormány módosította az 1998. július 27-i 1147. számú határozattal jóváhagyott, a határrendészetről szóló rendelet 7. pontját. Eszerint Ukrajna állampolgárai ezentúl a határsávba csak az Állami Határőrszolgálat illetékes szervének engedélyével léphetnek be, tartózkodhatnak és végezhetnek munkát. A KMKSZ elnöke arra is felhívja a kormányfő figyelmét, hogy a változások jelentősen megnehezítik a kárpátaljai lakosok lakóhelyükre vagy munkahelyükre való eljutását, mivel a határsávon belüli települések többségét helyi utak kötik össze. A legnagyobb ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet vezetője megjegyzi, hogy Kárpátalja 460 kilométer hosszúságban az Európai Unió négy országával – Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával – is határos. A módosítás öt kárpátaljai járás lakosait érinti hátrányosan. Ha a megyében élő összes állampolgár, akinek szüksége van az engedélyre, az Állami Határőrszolgálathoz fordul, akkor a túlzott leterheltség miatt a rendeletben meghatározott tíznapos határidőn belül nem lehetséges feldolgozni és elbírálni azokat – fogalmaz a KMKSZ elnöke. A fentiekre való tekintettel Brenzovics László a határrendészetről szóló rendelet 7. paragrafusa azon szakaszának törlését kéri, amely tartózkodási engedély megszerzését írja elő az állandó jelleggel a határsávban élők és/vagy ott dolgozók számára.
(MTI, The Guardian)
