A svéd zenéről valószínűleg elsősorban mindenkinek az ABBA jut eszébe, főleg akkor, ha az a kérdés, hogy a legsikeresebb svéd zenekart vagy zenészt nevezzük meg. Van azonban egy svéd zenész, akinek a Spotify zenestreamelő szolgáltatáson többször hallgatták meg műveit, mint az ABBA-nak, de veri Britney Spearst, Michael Jacksont, a Metallicát vagy éppen Mariah Careyt is, összességében pedig ott van a platform száz leghallgatottabb zenésze között. Ennek a bizonyos alkotónak a műveit immár bőven 15 milliárdnál is többször játszották le a Spotify-on (csak a viszonyítás kedvéért, az ABBA számai 7,6 milliárdnál tartanak).
Most a kedves olvasó biztosan lázasan kutat az agyában, hogy ki lehet ez a zenész – nem érdemes. Vannak, akik úgy találkozhattak vele, mint Maya Åström, vannak akik, mint Minik Knudsen, esetleg Mingmei Hsueh vagy Jason Larochelle, sőt Csizmazia Etel. A felsorolás nem teljes, ugyanis a zenész több mint 650 nevet használ a platformon, az pedig, hogy ez a kisebb hadseregnyi zenész valójában egy és ugyanazon ember, csak most derült ki.
Fotó: Depositphotos
Stresszoldás felsőfokon
A svéd Dagens Nyheter (DN) című lap írta meg, hogy ez az illető nem más, mint egy Johan Röhr nevű, 1976-os születésű zeneszerző, zenész és producer. Ha saját nevén befutott karrierjére vagyunk kíváncsiak, akkor nem kell hideg élelmet bekészíteni az olvasáshoz: Wikipedia-oldala négy rövid bekezdésből áll. Röhr a 2000-es évek elején tagja volt a Melodifestival nevű svéd dalverseny kórusának, illetve zenészként, zenekarvezetőként dolgozott több együttessel, illetve tévés produkciókban is.
Minek köszönheti hát elsöprő sikerét? Röhr félezernél is több álnevén legalább 2700 zenét töltött fel a Spotify platformjára – de valószínűleg azok sem tudnának egyet sem eldúdolni alkotásai közül, akik akár több százszor meghallgatták valamelyiket. Művei ugyanis főként arról nevezetesek, hogy teljesen jellegtelenek – vagy ha szebben akarunk fogalmazni, hangulatos háttérzenék, amelyek lényege pontosan az, hogy nem vonják el a figyelmet.
A Spotify felületén számtalan különböző hallgatási lista, azaz playlist található százezernyi különböző témában, köztük olyasmi címekkel, mint „Békés zongora” vagy éppen „Stresszoldó” – ha valaki csak valamilyen békés háttérzenét keres munkához, beszélgetéshez, pihenéshez, gyakran kattint ilyesmikre, és azok, amelyeket ilyen vagy olyan okból előresorol a platform algoritmusa a keresési találatok között, azoknak rengeteg hallgatója van. A playlistek között vannak olyanok is, amelyeket maguk a Spotify munkatársai állítanak össze, ezek természetesen gyakran jönnek fel a találatok között, a hallgatók pedig fel is iratkozhatnak kedvenceikre, ha rendszeresen akarják hallgatni azokat.
Röhr sikerének titka, hogy egészen elképesztő mértékben van jelen különböző álnevei alatt ezeken a listákon. Kompozíciói a DN kutatásai szerint legalább 144 „hivatalos” Spotify lejátszási listában szerepelnek, sőt 11 ilyen listán a playlist legalább ötödét Röhr alkotásai teszik ki. Csak hogy érezzük, ez mit is jelent potenciális hallgatottság szempontjából: e listákra összesen mintegy 62 millió felhasználó van feliratkozva, a Stress Relief (Stresszoldó) című listára egyedül 1,45 millióan, a lista 270 számából pedig 41 Röhr valamelyik alkotása.
Ha itt a kedves olvasó relaxálna egy kicsit, szóljon hozzá Maya Åström Den första snön című alkotása, amelyet a cikk írásának pillanatában 12 907 124 alkalommal játszottak már le a Spotify-on:
Pörögnek a milliók
Na jó, de mennyit lehet ezzel keresni, totálisan ismeretlen zenészként? Nagyon sokat. A Spotify ugyebár úgy működik, hogy a felhasználók által befizetett előfizetési díjakat és az egyéb bevételeket – illetve azok valamekkora részét – a meghallgatások arányában szétosztják a platformra zenét feltöltők között.
Azt pontosan nem tudjuk, hogy Röhr mennyit kapott a Spotify-tól, de cége 2020 és 2022 között több mint 70 millió korona, azaz közel 2,5 milliárd forint bevételt könyvelt el. Csak 2022-ben pedig, a cég könyvelése alapján 32,7 millió korona, azaz bő egymilliárd forint jött össze, és e bevételek mind jogdíjakból származnak (de nem feltétlenül kizárólag a Spotifiy-tól).
Önmagában ezzel persze semmi baj nem lenne, valaki jól keres a munkájával, éljen a kapitalizmus – de van két probléma. Az egyik az, hogy a Spotify nem egy felső korlát nélküli összeget oszt szét a zenészek között, tehát nem generál minden egyes meghallgatás újabb szétosztható bevételt, hanem egy adott méretű tortát darabol szét a zeneszerzők, előadók között.
Tavaly a cég összesen rekordmagas, 90 milliárd svéd koronára (bő 3000 milliárd forintra) rúgó összeget „osztott vissza” a zenészeknek.
„Rengeteg új és ígéretes művész fut be a Spotify-on, és éri el, hogy végre megéljen csak a zenélésből. Nagyon-nagyon büszkék vagyunk erre”
– nyilatkozta Daniel Ek, a Spotify vezérigazgatója.
De valóban ez a helyzet? A legnagyobb sztárok természetesen jól keresnek a platformon, de mi van a valóban feltörekvő ifjú és kevésbé ifjú zenészekkel, együttesekkel, akik egyelőre nem forintban százmilliókat szeretnének keresni, de mondjuk nem a napi munkájuk mellett szeretnének zenélni?
Ha a kifizetett jogdíjak egy jókora szeletét Johan Röhr, illetve hozzá hasonló, a rendszer sajátosságait kihasználó, tömegesen zenét „gyártó” alkotók viszik el, akkor mi marad a valóban feltörekvő, ifjú előadóknak?
Nincs itt semmi látnivaló?
A másik gond az, hogy itt nem csak arról van szó, hogy egyénileg Röhr talált egy kiskaput a rendszerben, és ebből csinált magának egy kisebb vagyont. A „hamis”, tehát álneveken tömegesen zenét gyártó zenészek problémája nem újdonság a Spotify-nál, erről már 2017-ben is született cikk. Akkor az derült ki, hogy a Spotify hivatalos playlistjein feltűnő hamis alkotók egy jelentős része egy stockholmi zeneprodukciós irodához, az Epidemic Soundhoz köthető.
Amikor a DN megkereste Johan Röhrt, hogy szóljon hozzá a róla készülő cikkhez, a férfi nem akart nyilatkozni, az újságírókat pedig a zenéjét megjelentető céghez, az Overtone Studioshoz irányította, amelynek tulajdonosa egy másik produkciós cég – kitalálták, az Epidemic Sound.
Az Overtone Studios képviselői szintén nem akartak beszélgetni a lap munkatársaival, de egy írásos közleményben megerősítették, hogy Johan Röhr valóban számos álnéven alatt publikál zenét, és hozzátették, hogy ezen alkotói nevek közül több régi, inaktív zenei projekt, és mostanra a stúdió jelentősen csökkentette az aktív zenei profiljaik számát, de számos, egyre növekvő számú alkotóval dolgoznak együtt. A cég vezetője, Niklas Brantberg azt is hozzátett, hogy Johan Röhr
„úttörője a hangulatzene műfajának”.
Ez biztos így is van, de talán még az Overtone-nál is megértik, ha egyesekben némi gyanú merül fel, ha arra gondol, hogy a Spotify-on, egy stockholmi székhelyű platformon a Spotify által összeállított lejátszási listákkal keresi magát halálra egy svéd stúdió svéd zenésze, több millió dollárnak megfelelő összegeket tüntetve el a rendszerből olyan alkotásokkal, amelyeket azért bajosan lehetne művészileg kiemelkedő munkáknak tekinteni.
A DN megkereste a Spotify-t is, ahol Julia Levander, a cég kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a Röhr-féle zene elsősorban a platform Focus elnevezésű kategóriájában található, és ilyen formán „korlátozottan versenyez a populáris zene hagyományos műfajaiban alkotó művészekkel”.
Levander azt is elmondta, hogy nem akadályozzák meg az alkotókat abban, hogy mindenféle álneveken publikáljanak zenét, és ahogy az igény az ilyen fajta zenére nő, úgy egyre több jogtulajdonos és művész hoz létre ilyen tartalmat.
„A Spotify karrierjük minden lépcsőfokán fizet zenészeknek, és folyamatosan segítünk egyre több alkotót – kicsit és nagyot – újabb rajongók elérésében”
– tette még hozzá Levander. Mivel a Spotify egy magáncég, és egyelőre nem tudunk arról, hogy bármilyen törvénysértés történt volna, itt véget is ér a történet, szerintük minden rendben van. Azért aki használja a platformot, az tudjon róla, hogy előfizetési díjának egy része nem mondjuk a világfájdalmát zenébe öntő svéd metálzenekarok tagjainak, hanem a zenét futószalagon gyártó „Csizmazia Etel”-eknek megy, ha pedig betesz egy olyan playlistet, amit a Spotify kurátorai állítanak össze, akkor erre exponenciálisan nagyobb az esély.
